2016. augusztus 24., szerda

"Jézus pedig azt mondta: Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! Azután sorsvetéssel megosztoztak ruháin." - Lukács evangéliuma 23, 34

Lukács leírása olyan, mint egy film, amelyben az események egyszer csak lelassulnak, és a kamera ráközelít az ott lévőkre. Különös egyenként belenézni a tekintetükbe: akik bámészkodnak, csúfolódnak, „ments meg magadat” (37. vers), elégtételt éreznek, a kegyetlenség láttán megborzongnak, Jézussal szenvednek, parancsot teljesítenek, közömbösen vonulnak tovább. 
Vajon melyik a mi tekintetünk? Milyen jó, hogy Jézus áldozatával a hangsúly a mi szerepünkről a krisztusi váltságra kerül.


2016. augusztus 23., kedd

"A népnek és asszonyoknak nagy sokasága követte őt, akik gyászolták és siratták." - Lukács evangéliuma 23, 27

„Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után” (26. vers). Túl gyakran látjuk meg a mi keresztünket történeteink középpontjában. Pedig itt is csak egy félmondatos epizódot látunk a nagy történetben. Jézus nélkül ugyanis számos olyan keresztet veszünk önszántunkból a vállunkra, amelyet nem kellene hordanunk. Ezek lesznek később a panasz keresztjei. A Golgota fényében viszont mindenkinek csak a maga keresztjét kell hordoznia (Mk 8,34). Ezeket a kereszteket nem mi választjuk ki, de nekünk kell felvenni. Épp, mint Simonnak. Ezek azok, amelyek az Urat dicsőítik.


2016. augusztus 22., hétfő

"Az ünnep miatt ugyanis szabadon kellett engednie egy foglyot." - Lukács evangéliuma 23, 17

„Pilátus összehívta a főpapokat, a vezetőket és a népet.” (13. vers) A zsidókat provokáló Pilátus nehéz helyzetbe kerül. Az izráeliták megfenyegetik őt, hogy ha nem teljesíti kérésüket, és felmenti a császárellenes összeesküvéssel vádolt rabbit, méltatlanná válik „a császár barátja” kitüntető, rangos címre (Jn 19,12) és így minden más kiváltságra is. Úgy tűnik, Jézus kiszolgáltatottan sodródik Pilátus cinikus packázása (14-15 versek), Isten népének árulása (15. vers második része) és a zsidó papok trükközésének (21. vers) játszmarendszerében. 
A felszínes szemlélő előtt gyakran tűnhet úgy, Jézus és az övéi épp így sodródnak ma is a hatalom különböző erőtereiben. Milyen nagy dolog, ha valaki meglátja a sodródás megrendítő pillanatai mögött Isten világra szóló tervét.


2016. augusztus 21., vasárnap

Létünk harca lelkünkben: a vádlók Jézus ellen - igehirdetés

Bibliaolvasás:
"És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz.
És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja.
Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod!
Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben.
De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig.
Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő?
És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.
Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz.
Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki.
Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt.
Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.
És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással."
Lukács evangéliuma 23, 1-12

Alapige:

"Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt."
Lukács evangéliuma 23, 10

Igehirdetés Simonyifalván

Bibliaolvasás:
"És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz.
És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja.
Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod!
Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben.
De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig.
Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő?
És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.
Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz.
Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki.
Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt.
Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.
És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással."
Lukács evangéliuma 23, 1-12

Check this out on Chirbit
Alapige:
"Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt."
Lukács evangéliuma 23, 10

"A főpapok és az írástudók is ott álltak, és nagy igyekezettel vádolták őt." - Lukács evangéliuma 23, 10

„Ezen a napon Heródes és Pilátus barátságot kötöttek egymással, korábban ugyanis ellenségek voltak” (12. vers). Még a kellően elmélyült gyűlölet is képes barátsággá szelídülni, amikor Jézus nem teljesíti a „megrendelést”
Ma is sokan állnak ott az egyház küszöbén megrendelőként mind korunk Heródesei és Pilátusai, mind a hétköznapi emberek köréből. Néha nem árt, ha az Ige szemünk előtt leplezi le azt az örömöt (8. vers), amely így várja az Úr megnyilvánulását.

2016. augusztus 20., szombat

Augusztus 20.-i igehirdetés Köröstarcsán

Bibliaolvasás:
"Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző.
Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmesének álmában ád eleget.
Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom.
Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak.
Boldog ember, aki ilyenekkel tölti meg tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban."
Zsoltárok könyve 127, 1-5

Check this out on Chirbit
Alapige:
"Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;
Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.
A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma."
Máté evangéliuma 6, 9-11