2016. február 22., hétfő

"Ő pedig így felelt: Aki a jó magot veti, az az Emberfia..." - Máté evangéliuma 13, 37

Az Emberfia, mint a jó magot vető jelenik meg ebben a példázatban. Jézust így is hívják, de az Ő neve az Isten Fia is, mint ahogy még "...nevezik: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!"-nek (Ézsaiás 9,6).
Úgy lehet Ő Istennek Fia és Emberfia, hogy benne egyszerre megvan az emberi és isteni természet. Emberi természete folytán volt lehetséges, hogy az emberek bűnéért megfizessen, de így át kellett élnie, végig kellett szenvednie mindazt a megaláztatást, kísértést, amit az ember a Sátántól el kell szenvedjen, de isteni természete szerint le is tudta győzni legfőbb ellenségünket.
Emberfia Ő, a második Ádám, aki az első Ádám bűnéért életével fizetett meg. Csak Neki volt hatalma arra, hogy győzedelmeskedjen a Sátán felett, hogy lerombolja azt a földi építményt, amit az ember bűneinek tégláival rakott ki, s feltámadásával, halál és Sátán feletti győzelmével felépítsen egy új, Istennek tetsző életet, az igazi templomot.
Mi ebből az emberfeletti harcból nem sokat láthatunk. Mint, ahogy Isten sok dolgot jövendőnkből elrejt szemeink előtt, és csupán a hitnek és reménységnek szeretetével közeledhetünk a holnapok felé, úgy ezt a harcot is - annak minden nehézségével és fájdalmas következményeivel együtt - csak apró mustármagnyi kicsiny dolgokban érezteti velünk életünk során, hogy elviselhessük azt, de mégis ismeretünk legyen az Ő nagy szeretetéről, mellyel irántunk viseltetik.
Az Emberfia ma is veti a jó magokat életedben. Vedd észre, és adj hálát az Ő magvetéséért életedben!
Megjegyzés küldése