Március 14.-én, vasárnap a délelőtti istentisztelet keretében emlékeztünk meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.
A 90. Zsoltár szavaival kértük a Mindenhatót, hogy tanítson minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. És számláltuk... gondolatban: napjainkat, esztendeinket, a mi életünkben és őseink életében történt csodálatos eseményeket, s rájöttünk arra, hogy még mindig szabadságharcainkat vívjuk. Szeretnénk egy csodálatos, szabad, boldog és békés világban élni.
Erre a vágyunkra felelt Isten Igéje: "Jöjjön el a Te országod". Isten országát, a mennyei örömöt és békességet csak az Ő kegyelme által érhetjük el. Ezért küzdeni kell életünk hetven-nyolcvan esztendejének ínséges napjaiban is, melyek tovatűnnek, mint a hajnali harmat. Hitünk harca egy örök szabadságharc, amely nem végződhet vérbefojtással, mert a mi fővezérünk, a Krisztus még a halált is legyőzte.
Az ünnepi műsor alatt, meghallgathattuk a Nemzeti dal című vers megzenésített változatát, Arany János A walesi bárdok című balladáját, A költő visszatér című dalt, végül pedig Wass Albert erdélyi magyarokhoz szóló gondolatait Reményik Sándor Eredj, hogyha tudsz című verséről.
Az emberek által vívott csatákat le lehet győzni, de azt a csatát, amelyet mi elvesztettünk az élet küzdelmeiben, az Úr Isten Krisztus húsvéti győzelmével a mi javunkra fordítja: az isteni szabadság és szerelem honának elérésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése