Jákóbbal kapcsolatban mindig él bennünk a gyanú, hogy a legnemesebb cselekedeteibe is belecsúszik egy kis számítás. Ezúttal azonban a helyzet túl éles ahhoz, hogy ravaszsága megmenthetné. Ki van szolgáltatva testvére irgalmának, csak kérheti, hogy bátyja irgalmasan tekintsen rá. Jákób átéli a lelki, Isten előtti szegénység állapotát, amikor nem várhat el semmit, csak kérhet. Ezzel a lelkülettel áll Ézsau elé, és arcában a kegyelmes Isten arcát láthatja tükröződni. „Boldogok a lelki szegények…” és „Boldogok, akik békét teremtenek…”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése