„Áron némán hallgatott” (3Mózes 10, 3). Pap és apa is volt egyben, papjait és gyermekeit vesztette el egy pillanat alatt. Amikor másik két gyermeke szegte meg az áldozati előírásokat, felemelte értük a szavát Mózes és egyben Isten előtt is (3Mózes 10, 19), felvállalta, hogy ő a gyászoló, szenvedő apa. Vajon hogyan ütköznek a mi életszerepeink, és milyen megoldásokat találunk ennek a nehézségeire? Hogyan tudjuk ezt Isten elé vinni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése