A poklosok felügyelete a papok feladata volt, mivel a betegeket a gyógyulásukig a templomból is ki kellett zárni. Mennyi fájdalmat okozhatott ez abban az időben! A családjától, barátaitól elkülönített ember még Istentől is elzárva érezte magát. Olyan jó, hogy mi már tudjuk, Jézus mindig mellettünk áll, s így bátran megvallhatjuk: „Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké!” (Zsolt 73,26).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése