A fejezetben található szörnyű jövendölésben a főváros, Jeruzsálem személyesíti meg a népet. „...súlyos kővé teszem majd Jeruzsálemet...” (Zakariás 12, 3) - olvassuk. Úgy tartották, hogy ha az ország el is esik, a főváros, a templom, a szentély bizonyosan megmarad. Nem így lett. Csak akkor jön el a könyörület és a könyörgés ideje, amikor majd eljön az, akit átszögeztek. A prófécia magja Jézusban teljesedik be. A nagy gyász és pusztulás, ami Jeruzsálemet is éri, igazán majd csak akkor oldódik fel, ha eljön az, aki igazán szenved. Nemcsak Jeruzsálemért, hanem az egész világért, és tényleg rá szegeződik a világ figyelme. A tiéd is?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése