Az elsőszülött felajánlása, odaszentelése, feláldozása az Úrnak azt fejezi ki, hogy Izráel elismeri: mindent Istentől, a szabadítójától kap, ezért mindenestül neki szenteli magát. Ez a szabadítás Krisztusban teljesedett ki mindannyiunkért, hogy teljesen neki szenteljük életünket, ő pedig vezessen bennünket, ahogy Izráelt is vezette a pusztában (2Mózes 13, 21–22). Ő velünk marad a világ végezetéig (Mt 28,20).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése