„…visszaemlékezem szövetségemre” (2Mózes 6, 5). Isten az engedelmesség feltétele alatt a legképtelenebb helyzetből szabadítja ki népét. Nem a körülmények nagysága számít, hanem az, hogy Isten minden létező terhelő körülménynél hatalmasabb. Íme, szövetségesének tekintett egy jogaitól megfosztott rabszolga népet. Isten a porig hajol, amikor az övéi sorsát felvállalja. Ma sincs olyan mélység, amiből ne tudna kiutat készíteni; mert megemlékezik szövetségéről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése