Hitéletünkbe oly sok minden beépült, aminek nincs köze Istenhez. Az „ahol tud, segít” keresztyén hitéletét az úttörők 12 pontja, a „mi így szoktuk” keresztyénét a hagyomány, a „jó” reformátusét pedig egy hiú ábránd határozza meg. A jó ember annyit foglalkozik önmaga jóságával, hogy már saját jóságában hisz (Máté evangéliuma 19, 16). Jézustól sem vár mást, mint hogy visszaigazolja önmagával megtöltött, önmagába záruló hitét (Máté evangéliuma 19, 20). Pedig aki részegre issza magát önmaga igazolásának seprőjével, az a halálba taszítja saját lelkét. A megbetegítő élettörténetekből van lehetőség kilépni (Máté evangéliuma 19, 21), de lehet jóságunkhoz ragaszkodva, koldusszegényen továbbmenni is (Máté evangéliuma 19, 22).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése