Mennyi különböző szándék szólal meg a nagyheti történetben!
A szervezkedő hatóság a részletekre is ügyelni akar: „Ne az ünnepen, nehogy zavargás legyen...” (Máté evangéliuma 26, 5).
Egy asszony kész mindenét feláldozni Jézusért (Máté evangéliuma 26, 7).
A tanítványok bosszankodnak és kifakadnak: „Mire való ez a pazarlás?” (Máté evangéliuma 26, 8).
Az egyik tanítvány az utolsó vacsora asztalközösségéből árulóvá züllik (Máté evangéliuma 26, 15).
A legtisztább hang a Megváltóé, aki kész önmagát is szétosztani: „...ez az én testem... ez az én vérem...” (Máté evangéliuma 26, 26-28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése