Ahol végleg elfogynak lehetőségeink, ott adja Isten a legnagyobb ajándékot nekünk. Aki csak az emberi lehetőségekkel számol, a halál gyötrő tudatának árnyékában él, mert annyit tud csak: „...földi sátorunk összeomlik...” (2Korinthus 5, 1). Ha közösségünk van Krisztussal itt a földön, komolyan véve Isten hatalmát, amellyel feltámasztotta Urunkat, az örök élet reménységében élünk, mert „van Istentől készített hajlékunk”. Ebből a szemszögből egészen másként néz ki a mai nap is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése