"Ismét mondom: ne tartson engem senki esztelennek; de ha mégis, fogadjatok be mint esztelent is, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem.
Amit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy esztelenül a dicsekvésnek ezzel a merészségével,
Mivelhogy sokan dicsekesznek test szerint, dicsekeszem én is.
Hisz okosak lévén, örömest eltűritek az eszteleneket.
Mert eltűritek, ha valaki leigáz titeket, ha valaki felfal, ha valaki megfog, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arcul ver titeket.
Szégyenkezve mondom, mivelhogy mi erőtelenek voltunk; de amiben merész valaki, esztelenül szólok, merész vagyok én is.
Héberek ők? Én is. Izráeliták-é? Én is. Ábrahám magva-é? Én is.
Krisztus szolgái-é? (balgatagul szólok) én méginkább; több fáradság, több vereség, több börtön, gyakorta való halálos veszedelem által.
A zsidóktól ötször kaptam negyvenet egy híján.
Háromszor megostoroztak, egyszer megköveztek, háromszor hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem;
Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyó vizeken, veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis atyafiak közt;
Fáradságban és nyomorúságban, gyakorta való virrasztásban, éhségben és szomjúságban, gyakorta való bőjtölésben, hidegben és mezítelenségben.
Mindezeken kívül van az én naponkénti zaklattatásom, az összes gyülekezetek gondja.
Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? Ki botránkozik meg, hogy én is ne égnék?
Ha dicsekednem kell, az én gyengeségemmel dicsekszem.
Az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki mindörökké áldott, tudja, hogy nem hazudom.
Damaskusban Aretás király helytartója őrzette a damaskusiak városát, akarván engem megfogni;
És az ablakon át, kosárban bocsátottak le a kőfalon, és megmenekültem kezei közül."
2Korinthus 11, 16-33
Alapige:
"Ha dicsekednem kell, az én gyengeségemmel dicsekszem."
2Korinthus 11, 30
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése