„...az élő vizet” (János evangéliuma 4, 11). A beszélgetés során kiderül, hogy valójában nem Jézus, hanem a samáriai asszony az, aki szomjas; magánéletében (János evangéliuma 4, 16-18) és hitéletében (János evangéliuma 4, 19-24) egyaránt. Ma is sokféleképpen lehetünk szomjasak: házasságban, családban, munkahelyen, egyházban, testben, lélekben. Ezt a szomjúságot pótcselekvésekkel próbáljuk enyhíteni, amitől még szomjasabbak leszünk, halálosan szomjasak. A keresztyénség egyszerre nyitott és kizárólagos: csak Jézus Krisztus adhatja az élő vizet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése