„Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak” (3János 1, 4). Lehet ez az örvendező hang egy lelkipásztoré, aki látja gyülekezetének tagjait állhatatosan Krisztus útján járni. Ugyanígy lehet ez egy édesapának vagy édesanyának az öröme is, amikor saját csemetéjét láthatja Krisztusban élni megváltottként, Isten igazságában járva. Nem lehet, hogy balgaság, ha „mindent meg akarunk adni” gyermekeinknek? Inkább az „egy szükséges” továbbadásán fáradozzunk, és ezért imádkozzunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése