A meggyógyított embert előbb tanúnak idézik be (János evangéliuma 9, 14), majd bírónak kérik fel (János evangéliuma 9, 17). Utána nyomást gyakorolnak rá, hogy vádlóvá váljon (János evangéliuma 9, 24b), és mivel erre nem hajlandó, elítélik (János evangéliuma 9, 34). Vajon mi védte meg ezt az embert a szereptévesztéstől, hogy mások önös érdekének játékszerévé legyen? Mi segítette személyisége fejlődését (János evangéliuma 9, 30-33)?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése