„Kárpitot is készíttetett kék és piros bíborból, karmazsinból és lenből, amelyekbe kerubokat szövetett” (2Krónika 3, 14). Elkészült a templom a szentéllyel és a szentek szentjével, e két helyiséget a kárpit választotta el. A szentek szentjében a szövetség ládáját helyezték el, és ide csak a főpapnak volt szabad bemenni évente egyszer, a nagy engesztelő napon, hogy váltságot szerezzen önmagának és a népnek. Amikor Krisztus Urunk meghalt a Golgotán, a kárpit kettéhasadt, jelezvén azt, hogy az ő tulajdon vérével örök váltságot szerzett, és általa mehetünk az Atyához. Adjunk hálát e nagy kegyelemért!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése