Már az Ószövetség szereplői is érezték, hogy az ember bárkinek könnyebben hisz, mint Istennek. Ez azzal jár, hogy Isten nagy búsulásában megbánja, hogy embert teremtett a földre, és elpusztítaná. Nincs semmink, amire hivatkozva Isten kénytelen lenne elismerni az üdvösségre való jogunkat (Ravasz László). „…kegyelemből van üdvösségetek!” (Ef 2,5). Erről beszél igénk is: „De Noé kegyelmet talált az Úr előtt” 1Mózes 6,8). Ez a „de” Isten válasza a bűnre, ez a „de” Jézus Krisztus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése