„Elhatároztam, hogy véget vetek minden élőlénynek…” (1Mózes 6,13). Noéval és családjával együtt ott ülünk a vádlottak padján, „lelkiismeretünk vádol, hogy Istennek minden parancsolata ellen súlyosan vétkeztünk…” (HK 60). Isten ítélete azonban felment, és igaznak tekint. Megjavult volna Noé, és megjavulhatna a ma embere is? Nem! Mi ugyanis nem igazolhatjuk magunkat. Isten igazol bennünket, mert a vádlottak padján mellettünk áll Egyetlenének igazsága, szentsége, mely mint palást borul a reménytelen helyzetben lévőkre. Van hely a bárkában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése