Reggeli harangszó

A mai naptól az ősz beálltáig templomunk harangjai reggelente hét órakor szólalnak meg. Szent György napjának az eljövetele a nyári időszaknak a kezdetét jelzi közösségünkben.

A keresztény egyházak (a grúziai kivételével) ma, április 24-én ünneplik Szent György napját.

Szent György (270 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény mártír, akit hite miatt végeztetett ki Diocletianus császár. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri, egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország (például Anglia, Portugália, Szerbia, Görögország) és város (Barcelona, Moszkva, London, Isztambul, Genova stb.) védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek.

A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Mind a keleti, mind a nyugati egyház vértanút tisztel benne.

A világon számos földrajzi hely (sziget, hegy stb.), nagyon sok község, város (Romániában például Sepsiszentgyörgy, Torockószentgyörgy) viseli nevét.

Európa nagy részén a nép körében Szent György napja ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának ideje. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – Szent György napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. A napot alkalmasnak tartották a kukorica, bab, uborka vetésére. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt, ehhez kötődött a határjárás, a határjelek megújítása. Szent György oltalma alatt történt a városi és falusi tisztújítás.

Bennünket a templom tornyából reggelente kiáradó harangszó nemcsak egy új nap kezdetére kell hogy figyelmeztessen, hanem legfőképpen arra, hogy az új nap kezdetével újabb lehetőséget kaptunk mennyei Atyánktól arra, hogy munkánkkal, és egész emberi életünkkel saját magunk és közösségünk hasznára, valamint Isten dicsőségére éljünk!