Alapige:
"Vala pedig egy beteg, Lázár, Bethániából, Máriának és az ő testvérének, Márthának falujából.
Az a Mária volt pedig az, akinek a testvére Lázár beteg vala, aki megkente vala az Urat kenettel és a hajával törlé meg annak lábait.
Küldének azért a testvérek ő hozzá, mondván: Uram, ímé, akit szeretsz, beteg.
Jézus pedig, amikor ezt hallotta, monda: Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségére való, hogy dicsőíttessék általa az Istennek Fia.
Szereti vala pedig Jézus Márthát és annak nőtestvérét, és Lázárt.
Mikor azért meghallá, hogy beteg, akkor két napig marada azon a helyen, ahol vala.
Ez után aztán monda tanítványainak: Menjünk ismét Júdeába.
Mondának néki a tanítványok: Mester, most akarnak vala téged megkövezni a Júdabeliek, és újra oda mégy?
Felele Jézus: Avagy nem tizenkét órája van-é a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világnak világosságát.
De aki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen abban világosság.
Ezeket mondá; és ezután monda nékik: Lázár, a mi barátunk, elaludt; de elmegyek, hogy felköltsem őt.
Mondának azért az ő tanítványai: Uram, ha elaludt, meggyógyul.
Pedig Jézus annak haláláról beszélt; de ők azt hitték, hogy álomnak alvásáról szól.
Ekkor azért nyilván monda nékik Jézus: Lázár megholt.
És örülök, hogy nem voltam ott, ti érettetek, hogy higyjetek. De menjünk el ő hozzá!
Monda azért Tamás, aki Kettősnek mondatik, az ő tanítványtársainak: Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele.
Elmenvén azért Jézus, úgy találá, hogy az már négy napja vala sírban.
Bethánia pedig közel vala Jeruzsálemhez, mintegy tizenöt futamatnyira;
És a zsidók közül sokan mentek vala Márthához és Máriához, hogy vigasztalják őket az ő testvérök felől.
Mártha azért, amint hallja vala, hogy Jézus jő, elébe méne; Mária pedig otthon ül vala.
Monda azért Mártha Jézusnak: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.
De most is tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja néked az Isten.
Monda néki Jézus: Feltámad a te testvéred.
Monda néki Mártha: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon.
Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz én bennem, ha meghal is, él;
És aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt?
Monda néki: Igen Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Istennek Fia, aki e világra jövendő vala.
És amint ezeket mondotta vala, elméne, és titkon szólítá az ő testvérét Máriát, mondván: A Mester itt van és hív téged.
Mihelyt ez hallá, felkele hamar és hozzá méne.
Jézus pedig nem ment vala még be a faluba, hanem azon a helyen vala, ahová Mártha elébe ment vala.
A zsidók azért, akik ő vele otthon valának és vigasztalák őt, látván, hogy Mária hamar felkél és kimegy vala, utána menének, ezt mondván: A sírhoz megy, hogy ott sírjon.
Mária azért, amint oda ére, ahol Jézus vala, meglátván őt, az ő lábaihoz esék, mondván néki: Uram, ha itt voltál volna, nem halt volna meg az én testvérem."
János evangéliuma 11, 1-31
.jpg)
.jpg)
.jpg)