Amikor szinte meneküléssé válik az élet (Zsoltárok könyve 3, 1), amikor úgy érezzük, hogy csak ellenségek vesznek körül (Zsoltárok könyve 3, 2), és a hitünket is támadások érik (Zsoltárok könyve 3, 3), szabad Istenünktől segítséget kérni (Zsoltárok könyve 3, 5 és 8), és tőle tartást (Zsoltárok könyve 3, 6) és bátorságot (Zsoltárok könyve 3, 7) nyerni. „...Uram, pajzsom vagy” (Zsoltárok könyve 3, 4), aki védesz kívülről; „dicsőségem” vagy, aki megtöltesz felülről; lelkem erősítője vagy, „aki fölemeled fejem” (Zsoltárok könyve 3, 4). Krisztus oldalán állva az élet megtapasztalt szabadítás és áldás (Zsoltárok könyve 3, 9).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése