Az adventi reménység befektetés a jövőbe. A levél tanúsága szerint a főpap közbenjár (6,20), áldást oszt (Zsidókhoz írt levél 7, 1), tizedet szed (Zsidókhoz írt levél 7, 2). A nagyobb tekintélyű adja az áldást, a megáldott adja a tizedet. A levélben nem az a kérdés, hogy kell-e tizedet fizetni, vagy sem; hanem parancsolat alapján (Zsidókhoz írt levél 7, 5), vagy újszövetségi bizonyságként adjuk-e? Ilyen módon a tizedadásunk alapja „az, akiről bizonyságunk van, hogy él” (Zsidókhoz írt levél 7, 8). Eszerint váljon Urunk életéről való örömteli bizonysággá adakozásunk is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése