Főpapunk közbenjáró szolgálata a kegyelem korszakává teszi adventünket. „...üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük” (Zsidókhoz írt levél 7, 25). „Mert ő ezt egyszer s mindenkorra megcselekedte, amikor önmagát adta áldozatul” (Zsidókhoz írt levél 7, 27). Így végérvényesen lemondhatunk minden behelyettesítő pótlékról: üdvözítőnek vélt cselekedetekről éppúgy, mint az ő áldozatát „ismételgető” középkori gyakorlatról. Az Úr által járulj Istenhez bocsánatért, kegyelemért, örök életért! Kérd hittel, megkapod!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése