Ebben az igeversben valami egészen furcsa dologgal találhatjuk szembe magunkat. És ha mára széles körben elfogadottá is lett az a tény, hogy Jézus a bűnösökkel, vámszedőkkel találkozott, akkor gondoljunk abba bele, hogy ma is - miközben hangzatos szózatokat mondunk a keresztyénség megéléséről - úgy válhatunk csak krisztuskövetőkké, ha felismerjük magunkban az ilyen bűnös embereket, világ vámszedőit, akik ma is meglepődünk azon, hogy Jézus épp minket választott ki.
Másik oldalról meg szinte most is együtt kérdezzük mai farizeusokkal és írástudókkal alkotott elit társadalmi kasztunkban, hogy „Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?” (30. vers) Az egyház jézusi útja nem a vélt tisztaság megőrzése miatti elkülönülés, hanem az átformáló közösség. Ehhez az szükséges, hogy Jézus betegeket gyógyító, bűnösöket megváltó személye legyen a középpontban, és a tanítványok is úgy ismerjék magukat, mint megváltott bűnösök, akik nem félelemmel és gyanakvással, hanem alázattal és büszke örömmel fogadják be a Jézus iránt érdeklődő, életük gyógyulását remélő embereket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése