"Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképpen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által,
Akit tett mindennek örökösévé, aki által a világot is teremtette,
Aki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, aki hatalma szavával fentartja a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban,
Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt azoknál.
Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: Én Fiam vagy te, én ma szűltelek téged? és ismét: Én leszek néki Atyja és ő lesz nékem Fiam?
Viszont mikor behozza az ő elsőszülöttét a világba, így szól: És imádják őt az Istennek minden angyalai.
És bár az angyalokról így szól: Ki az ő angyalait szelekké teszi és az ő szolgáit tűz lángjává,
Ámde a Fiúról így: A te királyi széked óh Isten örökkön örökké. Igazságnak pálcája a te országodnak pálcája.
Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annakokáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.
És: Te Uram kezdetben alapítottad a földet és a te kezeidnek művei az egek;
Azok elvesznek, de te megmaradsz, és mindazok, mint a ruha megavulnak.
És palástként összehajtod azokat és elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy és a te esztendeid el nem fogynak."
Zsidókhoz írt levél 1, 1-12
Alapige:
"Ámde a Fiúról így (szól): A te királyi széked óh Isten örökkön örökké. Igazságnak pálcája a te országodnak pálcája."
Zsidókhoz írt levél 1, 8