"Jákóbnak háza! jertek járjunk az Úrnak világosságában!"
Ézsaiás próféta könyve 2,5
Tanítson minket utaira, hogy az Ő ösvényein járjunk - olvassuk e fejezet harmadik versében. Istennek a tanítása a törvény, melyet minél jobban megismerünk, annál inkább rájövünk arra, hogy mennyire bűnösök vagyunk. Nem véletlen hát az sem, hogy sokan inkább a látszólag könnyebb utat válasszák: a sötétséget.
Aki megveti Isten tanítását és a saját feje után jár, az elfordul az Úrtól, és haszontalan emberré válik. Aki viszont Isten hitvalló gyermeke akar maradni egész életében, annak tanulnia kell Jézus Krisztustól: „...tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek” (Mt 11,29).
A Biblia szava azt javasolja nekünk, hogy ne bujdossunk, ne a sötétségben járjunk, hanem álljunk ki a világosságra. Adventben élünk, folyton várunk. Másokra, magunkra, megváltásra. Várakozás az életünk, elvárások sorozata, beteljesületlen ígéreteké. De mi mindig jobbat várunk: másoktól is, magunktól is. Adja Isten, hogy várakozásunkban az Úr világítson ránk a maga fényével, töltse meg Urunk békességével a szívünket, végig maradjunk meg azon az úton, amelyen látni akar bennünket!