Alapige:
" Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé.
Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
Többen vannak fejem hajszálainál, akik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, akik ellenségeim alap nélkül; amit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
Ne szégyenüljenek meg miattam, akik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, akik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orcámat.
Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
És ne rejtsd el orcádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban ecettel itatnak vala engem."
Zsoltárok könyve 69, 1-22
"Méreggel megelegyített ecetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni."
Máté evangéliuma 27, 34
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése