2016. március 5., szombat

"Elhoztam őt a tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani." - Máté evangéliuma 17, 16

Az elbeszélés közvetlen kapcsolatban van a megdicsőülési jelenettel. A történetben szereplő beteg fiú (betegsége jelei az epilepsziás rohamokra utalnak) apja teljes bizalommal van Jézus iránt.
Szembeötlő, hogy míg három tanítvány a hegyen maradt értetlen Jézus személyének titka iránt, addig a többi tanítvány odalent mond csődöt a kapott küldetés teljesítésében.
Jézus ezt messze túllátva egész népe csődjét ismeri fel a tanítványok kudarcában: ez is csak azért következett be mert követői szívükben még mindig nem tudtak elszakadni a nép engedetlenségétől.
Az apa föltétlen hite az egyetlen pont, ahol Jézus megtalálja azt, amit keres népében: így ismét segít az előtte álló emberi nyomorúságon, és ezzel egyszerre teszi próbára a tömeget és tanítványait.
A gyógyítás tudatosan szűkszavú, tipikus elbeszélése után a tanítványok kérésére válaszolva ébreszti rá őket az Úr, hogy a hit nem mennyiségi kérdés, hanem egy új életformába való átlépés, amelyben az ember a jövendő világ erőiből él: ezekből pedig bármily kicsiny „mennyiségnek” is hihetetlen feszítő ereje van ebben az életben.
Adja az Isten, hogy mi is így tudjunk közeledni hozzá: feltétlen hittel és kétség nélkül való bizalommal!

Nincsenek megjegyzések: