Jézus gyakorta kerül a korabeli társadalom értelmiségével nézeteltérésbe. Mai igeversünk is egy ilyen dolgot próbál tisztázni.
A sadduceusok hitünk legfőbb kérdésében kívánnak tisztán látni, de kérdéseiket így is kétkedésekkel és értetlenséggel fűszerezve teszik fel Jézusnak. Nem is a sógorházasság, vagy a feltámadás kérdésében akarnak ők igazán tisztán látni, hanem azt szeretnék látni, Jézus ezekben a kényes helyzetekben miképpen vágja ki magát.
E csoport tagjai ritkán szerepelnek az evangéliumokban, egyébként a papi arisztokrácia tagjai, a templom fényéből élnek, de rajongói a görög kultúrának, emellett pedig Izráel ősi kegyességi hagyományai leghívebb örököseinek tartják magukat. Általában úgy tűnik fel, hogy csak Mózes öt könyvét fogadják el kánoni iratgyűjteménynek, és közismert dolog, hogy nem hisznek a feltámadásban. Szerintük a sógor-házasság intézménye világos bizonyíték arra, hogy a mózesi Törvény nem számol a feltámadás lehetőségével. Ennek megvilágítására szolgál ajkukon a gúnyos célzattal előadott történet. Mindenesetre a 28. versbeli kérdés, amely a sadduceusok voltaképpeni célját fejezi ki, arra mutat, hogy az átlagos zsidó felfogás egészen emberi módon gondolkozott a feltámadásról.
E csoport tagjai ritkán szerepelnek az evangéliumokban, egyébként a papi arisztokrácia tagjai, a templom fényéből élnek, de rajongói a görög kultúrának, emellett pedig Izráel ősi kegyességi hagyományai leghívebb örököseinek tartják magukat. Általában úgy tűnik fel, hogy csak Mózes öt könyvét fogadják el kánoni iratgyűjteménynek, és közismert dolog, hogy nem hisznek a feltámadásban. Szerintük a sógor-házasság intézménye világos bizonyíték arra, hogy a mózesi Törvény nem számol a feltámadás lehetőségével. Ennek megvilágítására szolgál ajkukon a gúnyos célzattal előadott történet. Mindenesetre a 28. versbeli kérdés, amely a sadduceusok voltaképpeni célját fejezi ki, arra mutat, hogy az átlagos zsidó felfogás egészen emberi módon gondolkozott a feltámadásról.
De tévelyegnek, amikor azt hiszik, hogy ezzel együtt áll vagy bukik maga a feltámadás ténye is. A feltámadás nem a földi élet módjára történő folytatása az ember életének, hanem valóban „radikálisan másként” él a feltámadott ember az új teremtés világában, mint a földi ember a mostani világban.
Nemzeti ünnepünkön bennünket is, hitünket és reménységünket erősíti a feltámadás hite. Szabadságharcunk emlékezete azt az állandó emberi küzdelmet idézi fel szívünkben, amellyel az ember vágyik a tökéletességre, amit azonban csak egy teljesen megújult létben, a feltámadás általi új emberré válásunkban fogunk megélni.
Kutassuk ma is az Írást, és fogadjuk el Isten reánk kiterjesztett oltalmazó hatalmát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése