A Tízparancsolat szövegének értékéről szól ez az igevers. Az Ószövetségben több helyen találjuk meg ebben a formában. Olykor Mózes, vagy Józsué ajkáról halljuk, máskor egy próféta, vagy uralkodó hagyja végrendeletszerűen utódaira ezt a tanácsot, hogy szívükben őrizzék az isteni parancsolatokat.
Ha a kőtáblákra gondolva helyezzük szívünkre Isten parancsolatait, akkor azok megnyomorítanak bennünket. Abban csak tiltásokat találunk, és azt fedezhetjük fel, mennyire méltatlanok vagyunk Isten szeretetének igénylésére.
Ha azt véljük, hogy ezek a rendeletek belekarcolják majd testünkbe a tüskéket, mellyel esetleg kiérdemelhetjük az Úr kegyelmét, akkor szintén nagy tévedésben van részünk. Isten kegyelmét kiérdemelni nem tudjuk, bűneinkért, melyeket saját magunk, embertársaink, vagy az Ő felsége ellen követtünk el, megfizetni, vagy eleget tenni nem tudunk. Oly nagy a szakadék a teremtett ember és az elbukott ember között, hogy azt földi hatalommal áthidalni nem lehet.
Az igeversünk azonban ajánl egy emberi lehetőséget, amely mégis a kegyelem elnyerését eredményezheti: őrizzük szívünkben az Úr rendeléseit! Benne nem csupán tiltást fedezhetünk fel, hanem személyes védelmünk garanciáit. Szigorú rendeleteket, ugyanakkor az Istenhez tartozás lehetőségét.
Szívben őrizni nem lehet betűt, nem lehet kőtáblát, de lehet, sőt kell gondolatainkat, érzéseinket, érzelmeinket, mosolyunkat, boldogságunkat. Minden érzelem a szívből indul ki - időtálló ez a felismerés. Az emberi tudományosság ma is hiszi és vallja, hogy ez így van.
Mennyivel szentebb lehet életed, ha szívedben tudod hordani istenélményedet. Átitatja egész életed - s miközben te szeretsz, érzed, hogy téged is szeretnek.
Ha a kőtáblákra gondolva helyezzük szívünkre Isten parancsolatait, akkor azok megnyomorítanak bennünket. Abban csak tiltásokat találunk, és azt fedezhetjük fel, mennyire méltatlanok vagyunk Isten szeretetének igénylésére.
Ha azt véljük, hogy ezek a rendeletek belekarcolják majd testünkbe a tüskéket, mellyel esetleg kiérdemelhetjük az Úr kegyelmét, akkor szintén nagy tévedésben van részünk. Isten kegyelmét kiérdemelni nem tudjuk, bűneinkért, melyeket saját magunk, embertársaink, vagy az Ő felsége ellen követtünk el, megfizetni, vagy eleget tenni nem tudunk. Oly nagy a szakadék a teremtett ember és az elbukott ember között, hogy azt földi hatalommal áthidalni nem lehet.
Az igeversünk azonban ajánl egy emberi lehetőséget, amely mégis a kegyelem elnyerését eredményezheti: őrizzük szívünkben az Úr rendeléseit! Benne nem csupán tiltást fedezhetünk fel, hanem személyes védelmünk garanciáit. Szigorú rendeleteket, ugyanakkor az Istenhez tartozás lehetőségét.
Szívben őrizni nem lehet betűt, nem lehet kőtáblát, de lehet, sőt kell gondolatainkat, érzéseinket, érzelmeinket, mosolyunkat, boldogságunkat. Minden érzelem a szívből indul ki - időtálló ez a felismerés. Az emberi tudományosság ma is hiszi és vallja, hogy ez így van.
Mennyivel szentebb lehet életed, ha szívedben tudod hordani istenélményedet. Átitatja egész életed - s miközben te szeretsz, érzed, hogy téged is szeretnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése