Az ártatlan, vagy értelmetlen vérontásról szól az igevers. Izráel városaiban, vagy annak határában kiontott életek okán a város vénei áldozatot kellett bemutassanak az Úrnak. Egy üszőtínót kellett feláldozzanak, és az áldozat bemutatása után a véneknek rituálisan tisztára kellett mosniuk kezüket, és kérniük kellett Isten bocsánatát, s elmondaniuk Neki, hogy nem az ő kezeik ontották ki a vért.
Mai világrendünkben, amikor már többmilliárdnyi ember él a földön, bizonyos felmérések szerint percenként hal meg valaki erőszak következtében. Mi többnyire csak hírekből veszünk az ilyen dolgokról tudomást, de nem maradhatunk közönyösek az ilyen gonosz cselekedetekkel szemben. Kérnünk kell Istentől, hogy bocsásson meg embertelen világunknak, és segítse társadalmunkat is egy emberségesebb világ létrehozására.
Azonban ez még nem minden. Az Isten kegyelmi ajándékaival kecsegtető Újszövetségben, a váltságot hozó Jézus Krisztus a törvény igazságát betölti, és annak azt a magyarázatát tárja elénk, amely nem csak az elkövetett bűnt - jelen esetben a gyilkosságot - bünteti, hanem annak még a gondolatát is. Valljuk be őszintén, voltunk már olyan helyzetben, hogy bosszú vagy harag olyan érzületet váltott ki bennünk, hogy embertársaink, ellenségeink vesztét kívántuk.
Nekünk már nem áldozatot kell bemutatni, s utána kezeinket lemosni, hanem bűnbánattal elismerni Isten előtt, hogy sokszor még magunkat sem tudjuk féken tartani, nemhogy indulatainknak gátot szabhatnánk. Kérjük Tőle alázattal gondolataink és érzéseink megtisztítását, és Ő tiszta szívvel ajándékoz meg minket, az Ő kegyelmének gazdagságából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése