2016. január 17., vasárnap

"De azért vár még az ÚR, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges ő, hogy megkegyelmezzen nektek. Mert bár ítélő Isten az ÚR, de boldogok mindazok, akik őt várják."

Ézsaiás próféta könyve 30, 18

„...boldogok mindazok, akik Őt várják!”  Ugye várod azt, hogy valaki kedvesen rádnézzen, hogy valaki örüljön puszta létednek, hogy valaki megdicsérjen, hogy valaki büszke legyen rád? Isten az, a te Urad! Nemcsak teremtménye vagy, de szeretetének célpontja is egyben.
Igénk magyarázata szerint Ézsaiás (a próféta, kinek szavára azért hallgattak, mert igazi tekintélyt képviselt) óvja a jeruzsálemi vezetőket attól, hogy az asszírok ellen védelmet remélve Egyiptommal kössenek szövetséget. Gondoljuk át legalább mi, Isten népe, mitől várunk megoldást, kitől várunk segítséget, és hol van ebben az élő Isten? Minden evilági reménységünkről kiderül egyszer, hogy üres hiábavalóság (7. vers).
Szégyenben maradunk, ha mindenekelőtt nem az Úrban bízunk (3. vers). Pedig hatalmas Urunk van, Ő feltámadott a halálból. A megtérés és a higgadtság segítene rajtunk (15. vers).
Imádkozzunk minden emberért személyválogatás nélkül, az üldözött keresztyénekért, azért, hogy az Úr adjon hitet, életet, szolgáló szelídséget és hitvalló bátorságot arról, hogy Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet!