"Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál!" - Máté evangéliuma 5, 27

A Hegyi Beszédben Jézus arról tanít, hogy Ő azért jött, hogy a Törvényt betöltse, az Istennel kötött szövetségnek emberi oldalról nézve eleget tegyen. Ember ezt nem tudná megtenni, de Krisztus, kettős (isteni és emberi) természettel rendelkezvén képes arra, hogy Isten követeléseinek eleget tegyen.
Jézus nem eltörölni jött a Törvényt, hanem betölteni azt. Lehetetlen a kegyelem, ha nem ismerjük fel saját állapotunkat. Gyarlóságunk és bűnösségünk felismerése nélkül képtelenek vagyunk Isten igazságára és elégtételére vágyódni is.
Ebben az igeversben Krisztus az egyik parancsolatról tart magyarázatot. A paráznaságot a Szentírás többféle értelemben is használja. A parázna ember önmagát, embertársát és Istent próbálja megcsalni. De tulajdonképpen egyiket sem tudja, sőt önmagában vall kárt.
Ahogyan Isten választott népe elfordult az Úrtól, úgy mindannyian hajlamosak vagyunk elfordulni attól az isteni gondviseléstől, amelyet szeretete által éreztet velünk. Inkább hajlunk a világ hamis ígéreteinek hívására, minthogy az Úrra, életünk Urára hallgatnánk.
Isten törvénye, a Vele való szövetségkötésünk ma is arra figyelmeztet: ne forduljunk el Tőle!
Ő a szerelmesünk, aki úgy szeret bennünket, hogy Fiában emberré lett érettünk, hogy mi gyermekeivé lehessünk!