HETI IGE: „Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is. " (Márk evangéliuma 2, 27-28)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: anyáknapja. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: anyáknapja. Összes bejegyzés megjelenítése
2020. május 3., vasárnap
2019. május 12., vasárnap
Aki megnyer engem, életet nyer - anyáknapi igehirdetés Bélzerénden
"Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, akik az én útaimat megtartják.
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
Boldog ember, aki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
Mert aki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
De aki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!"
Példabeszédek könyve 8, 22-36
Alapige:
"És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, akik az én útaimat megtartják.
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
Boldog ember, aki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
Mert aki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
De aki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!"
Példabeszédek könyve 8, 32-36
Aki megnyer engem, életet nyer - anyáknapi igehirdetés Vadászon
"Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, akik az én útaimat megtartják.
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
Boldog ember, aki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
Mert aki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
De aki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!"
Példabeszédek könyve 8, 22-36
Alapige:
"És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, akik az én útaimat megtartják.
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
Boldog ember, aki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
Mert aki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
De aki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!"
Példabeszédek könyve 8, 32-36
2018. május 6., vasárnap
Az imádság ereje - anyáknapi igehirdetés Bélzerénden
"Volt egy ember, Ramataim-Cofimból, az Efraim hegységéről való, és az ő neve Elkána vala, Jerohámnak fia, ki Elihu fia, ki Tohu fia, ki Sof fia volt; Efraimita vala.
És két felesége volt néki; az egyiket Annának, a másikat pedig Peninnának hívták. Peninnának gyermekei valának, de Annának nem valának gyermekei.
És ez az ember felmegy vala esztendőnként az ő városából, hogy imádkozzék és áldozatot tegyen a Seregek Urának Silóban. Ott pedig Éli két fia, Hofni és Fineás valának az Úrnak papjai.
És azon a napon, melyen Elkána áldozni szokott, Peninnának, az ő feleségének, és minden fiának és leányának áldozati részt ád vala;
Annának pedig kétakkora részt ád vala, mivel Annát igen szerette; de az Úr bezárá az ő méhét.
Igen bosszantja vala pedig Annát vetélkedő társa, hogy felingerelje, mivel az Úr bezárá az ő méhét.
És így történt ez esztendőről esztendőre; valahányszor felment az Úrnak házába, ekképpen bosszantá őt, ő pedig sír vala és semmit sem evék.
És monda néki Elkána, az ő férje: Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Mi felett bánkódol szívedben? Avagy nem többet érek-é én néked tíz fiúnál?
És felkele Anna, minekutána evének Silóban és minekutána ivának, (Éli pap pedig az Úrnak templomában az ajtófélnél ül vala székében),
És lelkében elkeseredve, könyörge az Úrnak, és igen sír vala.
És fogadást tőn, mondván: Seregeknek Ura! ha megtekinted a te szolgáló leányodnak nyomorúságát, és megemlékezel rólam, és nem feledkezel el szolgáló leányodról, hanem fiúmagzatot adsz szolgáló leányodnak: én őt egész életére az Úrnak ajánlom, és borotva nem érinti az ő fejét soha!
Mivelhogy pedig hosszasan imádkozék az Úr előtt: Éli figyel vala az ő szájára;
És mivel Anna szívében könyörge (csak ajka mozgott, szava pedig nem volt hallható): Éli gondolá, hogy részeg.
Monda azért néki Éli: Meddig leszel részeg? Távolítsd el mámorodat magadtól.
Anna pedig felele, és monda néki: Nem, Uram! bánatos lelkű asszony vagyok én; sem bort, sem részegítő italt nem ittam, csak szívemet öntöttem ki az Úr előtt.
Ne tartsd a te szolgáló leányodat rossz asszonynak, mert az én bánatomnak és szomorúságomnak teljességéből szólottam eddig.
És felele Éli, és monda: Eredj el békességgel, és Izráelnek Istene adja meg a te kérésedet, amelyet kértél tőle.
Ő pedig monda: Legyen kedves előtted a te szolgáló leányod! És elméne az asszony az ő útjára és evék, és arca nem vala többé szomorú.
És reggel felkelének, és minekutána imádkozának az Úr előtt, visszatértek, és elmenének haza Rámába. És ismeré Elkána az ő feleségét, Annát, és az Úr megemlékezék róla."
ISámuel 1, 1-19
Alapige:
"Az imádságban állhatatosak legyetek, vigyázván abban hálaadással;
Imádkozván egyszersmind mi érettünk is, hogy az Isten nyissa meg előttünk az íge ajtaját, hogy szólhassuk a Krisztus titkát, amelyért fogoly is vagyok;
Hogy nyilvánvalóvá tegyem azt úgy, amint nékem szólnom kell.
Bölcsen viseljétek magatokat a kívül valók irányában, a jó alkalmatosságot áron is megváltván.
A ti beszédetek mindenkor kellemetes legyen, sóval fűszerezett; hogy tudjátok, hogy mimódon kell néktek kinek-kinek megfelelnetek."
Kolossé 4, 2-6
Az imádság ereje - anyáknapi igehirdetés Vadászon
"Volt egy ember, Ramataim-Cofimból, az Efraim hegységéről való, és az ő neve Elkána vala, Jerohámnak fia, ki Elihu fia, ki Tohu fia, ki Sof fia volt; Efraimita vala.
És két felesége volt néki; az egyiket Annának, a másikat pedig Peninnának hívták. Peninnának gyermekei valának, de Annának nem valának gyermekei.
És ez az ember felmegy vala esztendőnként az ő városából, hogy imádkozzék és áldozatot tegyen a Seregek Urának Silóban. Ott pedig Éli két fia, Hofni és Fineás valának az Úrnak papjai.
És azon a napon, melyen Elkána áldozni szokott, Peninnának, az ő feleségének, és minden fiának és leányának áldozati részt ád vala;
Annának pedig kétakkora részt ád vala, mivel Annát igen szerette; de az Úr bezárá az ő méhét.
Igen bosszantja vala pedig Annát vetélkedő társa, hogy felingerelje, mivel az Úr bezárá az ő méhét.
És így történt ez esztendőről esztendőre; valahányszor felment az Úrnak házába, ekképpen bosszantá őt, ő pedig sír vala és semmit sem evék.
És monda néki Elkána, az ő férje: Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Mi felett bánkódol szívedben? Avagy nem többet érek-é én néked tíz fiúnál?
És felkele Anna, minekutána evének Silóban és minekutána ivának, (Éli pap pedig az Úrnak templomában az ajtófélnél ül vala székében),
És lelkében elkeseredve, könyörge az Úrnak, és igen sír vala.
És fogadást tőn, mondván: Seregeknek Ura! ha megtekinted a te szolgáló leányodnak nyomorúságát, és megemlékezel rólam, és nem feledkezel el szolgáló leányodról, hanem fiúmagzatot adsz szolgáló leányodnak: én őt egész életére az Úrnak ajánlom, és borotva nem érinti az ő fejét soha!
Mivelhogy pedig hosszasan imádkozék az Úr előtt: Éli figyel vala az ő szájára;
És mivel Anna szívében könyörge (csak ajka mozgott, szava pedig nem volt hallható): Éli gondolá, hogy részeg.
Monda azért néki Éli: Meddig leszel részeg? Távolítsd el mámorodat magadtól.
Anna pedig felele, és monda néki: Nem, Uram! bánatos lelkű asszony vagyok én; sem bort, sem részegítő italt nem ittam, csak szívemet öntöttem ki az Úr előtt.
Ne tartsd a te szolgáló leányodat rossz asszonynak, mert az én bánatomnak és szomorúságomnak teljességéből szólottam eddig.
És felele Éli, és monda: Eredj el békességgel, és Izráelnek Istene adja meg a te kérésedet, amelyet kértél tőle.
Ő pedig monda: Legyen kedves előtted a te szolgáló leányod! És elméne az asszony az ő útjára és evék, és arca nem vala többé szomorú.
És reggel felkelének, és minekutána imádkozának az Úr előtt, visszatértek, és elmenének haza Rámába. És ismeré Elkána az ő feleségét, Annát, és az Úr megemlékezék róla."
ISámuel 1, 1-19
Alapige:
"Az imádságban állhatatosak legyetek, vigyázván abban hálaadással;
Imádkozván egyszersmind mi érettünk is, hogy az Isten nyissa meg előttünk az íge ajtaját, hogy szólhassuk a Krisztus titkát, amelyért fogoly is vagyok;
Hogy nyilvánvalóvá tegyem azt úgy, amint nékem szólnom kell.
Bölcsen viseljétek magatokat a kívül valók irányában, a jó alkalmatosságot áron is megváltván.
A ti beszédetek mindenkor kellemetes legyen, sóval fűszerezett; hogy tudjátok, hogy mimódon kell néktek kinek-kinek megfelelnetek."
Kolossé 4, 2-6
2017. május 14., vasárnap
Menekülés egy kosárban - igehirdetés
"És miután evett, megerősödék. Vala pedig Saulus a damaskusi tanítványokkal néhány napig.
És azonnal prédikálá a zsinagógákban a Krisztust, hogy ő az Isten Fia.
Álmélkodnak vala pedig mindnyájan, akik hallák, és mondának: Nem ez-é az, aki pusztította Jeruzsálemben azokat, akik ezt a nevet hívják segítségül, és ide is azért jött, hogy őket fogva vigye a főpapokhoz?
Saulus pedig annál inkább erőt vőn, és zavarba hozta a Damaskusban lakó zsidókat, bebizonyítván, hogy ez a Krisztus.
Több nap elteltével azonban a zsidók tanácsot tartának, hogy őt megöljék:
De tudtára esék Saulusnak az ő leselkedésök. És őrizék a kapukat mind nappal, mind éjjel, hogy őt megöljék;
A tanítványok azért vevén őt éjjel, a kőfalon bocsáták alá, leeresztve egy kosárban.
Mikor pedig Saulus Jeruzsálembe ment, a tanítványokhoz próbált csatlakozni; de mindnyájan féltek tőle, nem hivén, hogy ő tanítvány.
Barnabás azonban maga mellé vevén őt, vivé az apostolokhoz, és elbeszélé nékik, mint látta az úton az Urat, és hogy beszélt vele, és mint tanított Damaskusban nagy bátorsággal a Jézus nevében.
És ki- és bejáratos vala köztük Jeruzsálemben:
És nagy bátorsággal tanítván az Úr Jézusnak nevében, beszél, sőt vetekedik vala a görög zsidókkal; azok pedig igyekeznek vala őt megölni.
Megtudván azonban az atyafiak, levivék őt Cézáreába, és elküldék őt Tárzusba."
Apostolok cselekedetei 9, 19-30
Alapige:
"A tanítványok azért vevén őt éjjel, a kőfalon bocsáták alá, leeresztve egy kosárban."
Apostolok cselekedetei 9, 25
2016. május 9., hétfő
Köszöntjük az édesanyákat!
I. Ének: Ó, ha cinke volnék
Ó, ha cinke volnék, útra kelnék,
Hömpölygő sugárban énekelnék.
Ó, ha szellő volnék, mindig fújnék,
Minden bő kabátba belebújnék.
Ó, ha csillag volnék kerek égen,
Csorogna a földre sárga fényem.
Jajj, de onnan vissza sose járnék
Anyám nélkül mindig sírdogálnék.
1. Morar Nicholas: Virággal köszöntelek
Anyák napján téged
virággal köszöntlek,
És csak annyit mondok:
anyukám szeretlek!
2. Borbély Dávid: Ma köszönti minden gyerek
Ma köszönti minden gyerek,
akit a legjobban szeret,
felveszi a szép ruháját,
s felköszönti nagymamáját.
3. Szlávik Andrea: Az én őrangyalom
Az én őrangyalom
te vagy, anyukám.
Jól tudom, hogy mindig
vigyázol reám.
Mit tesz a kis kezem,
és mit mond a szám.
Mindig-mindig
vigyázz majd rám!
II. Ének: Orgona ága…
Orgona ága, barackfa virága.
Öltözzetek új ruhába
anyáknapja hajnalára
Illatosan.
Zúgja az erdő, susogja a szellő,
Üzenik az ágak, lombok:
Légy te mindig nagyon boldog,
Édesanyám!
4. Bíró Krisztián: Ha én rózsafa volnék
Ha én rózsafa volnék,
szép bimbókat hajtanék,
Lennék tavasz virága,
jó anyám bokrétája.
Kis madárka, ha volnék,
napestig csak dalolnék,
Mint a kedves csalogány,
hogy örüljön jó anyám.
De nem vagyok madárka,
sem bimbós rózsafácska.
Mondd meg, anyám, mit tegyek,
hogy néked kedves legyek.
5. Borbély Alexandra: Barcsai Fehér Géza - Nagymamámnak
Nagymamám, kedves, jó, szerető nagymamám,
Ha én most tenéked mindazt elmondhatnám,
Amit én néked szívemből kívánok,
Véget sem érnének a jókívánságok.
Tudom én, hogy hozzánk te mindig jó voltál.
Kis unokáidat a szívedbe fogadtad,
Jó szóval, jó tettel mindig támogattad.
Hálából mindezért, tudod mit kívánok?
Áldja meg az Isten a te nagy jóságod!
Éltessen az Isten, nagymama, sokáig,
Lássad nagyra nőni hálás unokáid!
6. Szlávik Szintia: Nincsen a gyermeknek
Nincsen a gyermeknek
Olyan erős vára,
Mint mikor az anyja
öt karjaiba zárja.
Nincsen őrzőbb angyal
Az édesanyánál,
Éberebb csillag sincs
Szeme sugaránál.
Nincs is annyi áldás
Amennyi sok lenne,
Amennyit az anya
Meg ne érdemelne.
7. Balaj Evelin: Neked álmodom, anyu
Néked álmodom, anyu
a napnak sugarát,
lágy tavaszi szélben
az aranyszínű ruhát.
Neked álmodom
az égbolt gyöngyeit,
mint fürge tündérek
aprócska könnyeit.
Elhozom néked, anyu,
a hulló csillagot,
zsendülő mezőkről
az édes illatot.
Elhozok én onnan
méhecskét, virágot,
s megálmodom néked
az egész világot.
8. Szabó Hunor: Fazekas Anna – Köszöntő
Hajnaltájban Napra vártam,
Hűs harmatban térdig jártam.
Szellő szárnyát bontogatta,
Szöghajamat felborzolta.
Hajnaltájban rétre mentem,
Harmatcseppet szedegettem,
Pohárkába gyűjtögettem,
nefelejcsem beletettem.
Hazamentem, elpirultam,
Édesanyám mellé bújtam,
Egy szó sem jött a nyelvemre,
Könnyem hullt a nefelejcsre.
Édesanyám megértette,
Kicsi lányát ölbevette
Sűrű könnyem lecsókolta,
Szelíd szóval lágyan mondta:
„Be szép verset mondtál lelkem!
Be jó is vagy, kicsi szentem!”
S nyakam köré fonva karját,
Ünnepeltük anyáknapját!
III. Ének: Édesanyám nékem, jajj de drága vagy…
Édesanyám, nékem, jajj, de drága vagy,
A te szereteted soha el nem hagy,
Hallgasd meg, Istenem, csöndes imámat,
Áldd meg két kezeddel édesanyámat!
Édesanyám karja bölcsőm ringatta,
Szívéből az áldást mind nékem adta.
Hallgasd meg, Istenem, csöndes imámat,
Áldd meg két kezeddel édesanyámat!
Hallgasd meg, Istenem, csöndes imámat,
Áldd meg két kezeddel édesanyámat!
9. Vágó Vince: Fenesi Csukás János – Anyák napjára
Mint rügyecske a faághoz,
Úgy tartozom én anyámhoz
S mivel anyák napja vagyon,
És szeretem is őt nagyon.
Arra kérem a jó Istent
Hogy adjon meg neki mindent
Amit kíván szeme-szája,
Hallgattasson meg imája.
Legyen egészséges, boldog,
Kerüljék a bajok s gondok
S majd egykoron, fent az Atya
Koronával jutalmazza.
10. Bíró Alexandra: Dónászy Magda - Ajándék
Színes ceruzával
rajzoltam egy képet,
anyák napján reggel,
Édesanyám néked.
Lerajzoltam én egy
aranyos madarat,
aranyos madárra
aranyos tollakat.
Elkészült a madár,
nem mozdul a szárnya…
Pedig hogyha tudna,
a válladra szállna.
Eldalolná csöndben
tenéked egy dalban,
amit anyák napján
mondani akartam.
11. Puskás Balázs: Emlékezés
Nagyon rég volt, mikor anyám
Az ágyam felé hajolt
És mosolyát szórva reám,
szép altatódalt dalolt.
E kis dal is, mint minden szó,
Imádság volt az ajkán,
Mellyel érettem zörgetett…
az Istennek ajtaján.
S ma, hogy eszembe jut újra
A sok elnémult csata,
Letérdelek és folytatom…
Ahol ő abbahagyta.
De a könny és öröm között,
csak suttogom ez imát:
ezerszer köszönöm, Uram,
őt, a legdrágább anyát!
12. Szilágyi Eliza: Pákolitz István - Szeresd édesanyádat
Ő az, aki halkan
Bölcsőd fölé hajol,
Ő az, aki neked
Altató dalt dalol.
Megmosdat, megfürdet
Megfésül szépen,
Tündér mesét mond
Lágy téli estéken.
Amikor beteg vagy
Ő az, aki ápol,
Két szemében mennyi
Aggódás, gond lángol.
Ő az, aki mindig
Imádkozik érted
Nincs, óh nincs határa
Nagy szeretetének.
Tele van a lelke
Érted égő fénnyel,
Ne bántsd meg őt soha
Engedetlenséggel.
13. Lőrincz Kristóf: Áldd meg, Isten!
Ki az, aki ápol
Születésem óta,
Testemet, lelkemet
A bajtól is óvja?
Ki tanított engem
Isten szent nevére,
S ha baj vagy bánat ér,
Ki ölel szívére?
Könnyes lesz a szemem,
Ha róla beszélek,
Az én édesanyám
Ez az áldott lélek.
És szívemnek nincs szebb
Kívánsága, vágya
Csakhogy őt az Isten
Ezerszer megáldja.
IV. Ének: Áldjon Isten, jó anyám…
Áldjon Isten, jó anyám, jó anyám,
Érted száll fel hő imám, hő imám.
Tőled kaptam életem, életem,
Szereteted érezem, érezem.
Minden áldott reggelen, reggelen,
Imádkozol énvelem, énvelem.
Te vigyázod léptemet, léptemet,
Gondomat te viseled, viseled.
És ha jő az alkonyat, alkonyat,
Hallom szelíd hangodat, hangodat:
Imádkozzál gyermekem, gyermekem,
Őriződ az Úr legyen, Úr legyen!
Óvjon Isten, jó anyám, jó anyám,
Érted száll fel hő imám, hő imám!
Átadom a csokromat, csokromat,
Hálás ajkam csókot ad, csókot ad.
14. Hrabovszki Vivienn: Ámon Ágnes – Anyák napján
Ébresztem a napot, hogy ma szebben keljen.
Édesanyám felett arany fénye lengjen.
Ébresztem a kertet, minden fának ágát,
Bontsa ki érette legszebbik virágát.
Ébresztem a rigót s a vidám cinegét,
dalolja mindegyik legszebbik énekét.
Ébresztem a szívem, forróbban dobogjon,
az én Édesanyám mindig mosolyogjon!
15. Takó Viktor: József Attila - Nem tud úgy szeretni
Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kívántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel - nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kímélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Örömkönnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.
16. Csák Albert: Kiss Jenő – Anyád szemében
Anyád szemében
ott a nap;
sugarai rád hullanak,
hogy nőj te szépen.
Anyád szemében
ott a hold,
beteg, ha voltál, rád hajolt
a lázas éjben.
Anyád szemében
ott a víz;
a könny, ha utad félre visz,
jaj! baj ne érjen...
Anyád szemében
ott a tűz:
ha csüggednél, szívedbe tűz,
lobogjon, égjen!
17. Csák Péter: Aranyosi Ervin – Anyám napjára
Virág nyílik kint a kertben,
az égről a Nap ragyog.
Elég ok, hogy ünnepeljem,
azt hogy vagy, s hogy én vagyok!
A szívemben hála ébred,
tőled kaptam mindenem.
Ajándékod: ez az élet,
s mind mit adtál még nekem.
Köszönök hát minden perced,
minden kedves, szép napot.
Köszönöm a sok figyelmed,
s cserébe mit adhatok?
Fogadd ezt a szál virágot,
s hadd öleljen gyermeked!
Nekem adtad a világot,
hadd törődjem most veled!
18. Szabó Viktória: Aranyosi Ervin – Hála az anyáknak
Legyen ez a szép nap az örök hála napja,
hiszen minden gyermek az életét kapja,
s rajta keresztül egy csodás, új világot.
Legyen minden anya ezért szívből áldott!
Ám Ő nem csak kapu erre a világra,
nem csak ezért méltó egy csokor virágra.
Mert a feladata csak akkor kezdődik,
mikor a gyermeke élni készülődik.
Együtt születnek meg, anya és a gyermek,
innen a szíveik egymásra figyelnek,
ezüstös selyemszál köti össze őket,
közösen érzőket, együtt lélegzőket.
Minden édesanya, csak táplálna, adna,
és ha megtehetné, csak anya maradna.
Fészkét kibélelve óvná csemetéjét,
tanítva a világ jobbító meséjét.
A szívében csupán a szeretet élne,
tigrisként harcolna, csakis érte félne.
Életét od’adná, hogy mentse porontyát,
s levenné válláról a világnak gondját.
Hát köszöntsük szépen az édesanyákat,
öleljük magunkhoz, hisz miattunk fáradt.
Simítsuk meg arcát sok-sok szeretettel,
csak általuk válhat emberré az ember.
V. Ének: Anyák napja a legszebb ünnepünk…
Anyák napja a legszebb ünnepünk,
Ez a nap, hogy mindent köszönünk.
Köszönjük, hogy mind itt lehetünk
Köszönjük Nekik, hogy élhetünk.
Nem fejezi ki pár szál virág,
És nem mondhatja el szó.
Azt a hálát, amivel mi tartozunk,
Adni mégis mindig jó.
Anyák napja, a legszebb ünnepünk
Ez a nap, hogy mindent köszönünk.
Köszönjük, hogy mind itt lehetünk
Köszönjük Nekik, hogy élhetünk.
Százszor elmulasztott perceket,
Egy ünnepnap, bepótolunk.
Mint tékozló, visszatérő gyermekek,
Mindig olyanok vagyunk.
Anyák napja, a legszebb ünnepünk
Ez a nap, hogy mindent köszönünk.
Köszönjük, hogy mind itt lehetünk
Köszönjük Nekik, hogy élhetünk.
Anyák napja, a legszebb ünnepünk
Ez a nap, hogy mindent köszönünk.
Köszönjük, hogy mind itt lehetünk
Köszönjük Nekik, hogy élhetünk.
Köszönjük Nekik, hogy élhetünk.
Köszönjük Nekik, hogy élhetünk.
2016. május 8., vasárnap
Anyáknapi igehirdetés
"A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, amelynek neve Názáret,
Egy szűzhöz, aki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.
És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.
Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?!
És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.
És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.
Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;
És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen!
Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?
És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért ami születik is szentnek hivatik, Isten Fiának."
Lukács evangéliuma 1, 26-35
"Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala."
Lukács evangéliuma 2, 19
"A Jézus keresztje alatt pedig ott állottak vala az ő anyja, és az ő anyjának nőtestvére; Mária, a Kleopás felesége, és Mária Magdaléna.
Jézus azért, mikor látja vala, hogy ott áll az ő anyja és az a tanítvány, akit szeret vala, monda az ő anyjának: Asszony, ímhol a te fiad!
Azután monda a tanítványnak: Ímhol a te anyád!"
János evangéliuma 19, 25-27a
Alapige:
"Azután monda nékem: Be ne pecsételd e könyv prófétálásának beszédeit, mert az idő közel van."
Jelenések könyve 22, 10
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)