HETI IGE: „Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is. " (Márk evangéliuma 2, 27-28)
Isten mai vándorló népe a történelem során táborhelyről táborhelyre megy, ahogy egykor Izráel. A továbbinduláshoz erőre van szükség. A vándorlás megfáradásokból, elbukásokból való fölállások, azaz győzelmek sora. Beérben Isten vizet adott a népnek, és Izráel hálából énekkel dicsérte őt. Mikor énekeltél teljes szívedből az Úrnak? Tedd ezt meg ma, hogy győzelemről győzelemre mehess tovább.
Több éves kihagyás után, ma estétől újra működik a templom külső megvilágítását szolgáló két reflektor. Köszönet illesse ezért azokat, akik erről gondoskodtak.
A váratlan vereség után győzelmeket adott Isten a kánaáni városok felett. „De útközben elfogyott a nép türelme, és így beszélt a nép Isten és Mózes ellen: ...szívből utáljuk ezt a hitvány eledelt” (4Mózes 21, 4-5). Felszabadulva a testi, lelki, szellemi nyomás alól, elfelejtünk hálát adni, és követeljük a további győzelmeket. Ahogyan a mérges kígyók megmarták az embereket, úgy mardosnak bennünket saját elvárásaink. Az ősi kígyó a vágyak táplálásával, a kívánság fölgerjesztésével mérgezi meg életünket, hogy az Istentől kapott győzelmeket elfedje, és azután űzzön, ami még nem a miénk. „Nézzünk fel Jézusra... Gondoljatok rá..., hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek” (Zsid 12,2-3).
A testvérnép, Edóm elutasító, sőt ellenséges magatartása miatt kerülő útra kényszerül Izráel. Az elutasítás lelki és testi erőt emészt föl. Mózest is veszteségek érik; Mirjám után a másik testvérét, Áront is eltemeti. Isten megengedi, hogy átéljünk ilyen élethelyzeteket. Az Istennel való közösségben maradva, sőt csakis vele mehetünk át életünk nehéz időszakain. „Nem maradok el tőled...” (Zsid 13,5). Jézus ígérete pedig az, hogy „...veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig” (Mt 28,20). Legyünk bátrak, és ne forduljunk el testvéreinktől (Mt 5,42).
- Istentiszteletünk alkalmával úrvacsoraosztásra került sor Újbor hálaadó ünnepe, illetve a Reformáció jegyében.
- Ugyancsak a vasárnapi istentisztelet keretében került sor a Vadászi és a Bélzeréndi Egyházközségekben az újonnan választott Presbitérium ünnepélyes beiktatására.
A Vadászi Presbitérium tagjai: Balázs János (presbitériumi jegyző), Borbély Zoltán (egyházfi), Boros László, Jakab Károly (főgondnok), Ilyés Mária, Kovalcsik Juliánna, Kovács Ferenc, Kristó Sándor, Nagy Sándor (egyházfi), Nagy Zoltán, Szabó Attila, Szabó Edith, Szabó Irén, Szatmári Anikó, Vágó Imre (gondnok), Vékás Rozália.
A Bélzeréndi Presbitérium tagjai: Gyarmati Ibolya, Molnár Ilona (presbitériumi jegyző), Must Gyula (főgondnok), Puskás Irén, Veres Juliánna (gondnok), Vékás József.
- A reánk következő héten tartjuk a Halottak napját. November 2.-án, pénteken 13 órától a Vadászi Református Temetőkert Ravatalozójánál tartunk halottaknapi istentiszteletet, míg 14:30-kor a bélzeréndi temetőben ugyancsak istentisztelet alkalmával emlékezünk meg halottainkról.
- A vadászi Lelkészi Hivatalban, valamint Bélzerénden Veres Juliánna gondnokasszonynál megvásárolható az Egyházkerületünk kiadásában megjelent Református Falinaptár a 2019-es esztendőre, darabonkénti 5 lejes egységáron.
- Hiveink figyelmébe ajánljuk Egyházkerületünk gyülekezeti lapját, a Harangszót. A kiadvány terjesztését önkéntes alapon végezzük, aki úgy gondolja, perselybe helyezett adományával támogathatja gyülekezeteink iratterjesztését.
- Felhívjuk gyülekezetünk figyelmét az adakozásra. Mindenki úgy adakozzon, ahogy eltökélte szívében, ne szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten. (2Korintus 9, 7)
"Azért kérlek, hogy ne csüggedjetek el az én ti érettetek való nyomorúságaim miatt, amelyek néktek dicsőségtekre vannak.
Ezokáért meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt,
Akiről neveztetik minden nemzetség, mennyen és földön."
Efézus 3, 13-15
Úrvacsora szereztetési igéje:
"Mert én az Úrtól vettem, amit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,
És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
Hasonlatosképpen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend.
Azért aki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét."
Pál apostol Korinthusbeliekhez írt első levele 11, 23-29
Az újonnan beiktatott Presbitérium tagjai:
Gyarmati Ibolya, Molnár Ilona (presbitériumi jegyző), Must Gyula (főgondnok), Puskás Irén, Veres Juliánna (gondnok), Vékás József.
"Azért kérlek, hogy ne csüggedjetek el az én ti érettetek való nyomorúságaim miatt, amelyek néktek dicsőségtekre vannak.
Ezokáért meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt,
Akiről neveztetik minden nemzetség, mennyen és földön."
Efézus 3, 13-15
Úrvacsora szereztetési igéje:
"Mert én az Úrtól vettem, amit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,
És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
Hasonlatosképpen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend.
Azért aki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét."
Pál apostol Korinthusbeliekhez írt első levele 11, 23-29
Az újonnan beiktatott Presbitérium tagjai:
Balázs János (presbitériumi jegyző), Borbély Zoltán (egyházfi), Boros László, Jakab Károly (főgondnok), Ilyés Mária, Kovalcsik Juliánna, Kovács Ferenc, Kristó Sándor, Nagy Sándor (egyházfi), Nagy Zoltán, Szabó Attila, Szabó Edith, Szabó Irén, Szatmári Anikó, Vágó Imre (gondnok), Vékás Rozália.
„Meríbá vizei” - a perlekedés helye. A víz és az élelem hiánya miatti „rossz hely”. Meríbá vizei egyben a szentség helye is, ahol Isten sok vizet fakasztott a sziklából. Önmagában sem a puszta, sem a szent hely nem rossz vagy jó. Izráel népét a gyakori lázadások nem vitték előbbre. Áron és Mózes a perlekedés vesztese lett. Isten népét ma is az Úr iránti engedelmesség viszi előre, ahogy a személyes életet is. Ne hagyjuk, hogy vesztesei legyünk a keresztyén életnek a számunkra elkészített győzelem helyett.
"Monda pedig az Úr Áronnak: Az ő földjökből örökséged nem lesz, sem osztályrészed nem lesz néked ő közöttök: Én vagyok a te osztályrészed és a te örökséged Izráel fiai között.
De ímé a Lévi fiainak örökségül adtam minden tizedet Izráelben; az ő szolgálatjokért való osztályrész ez amelylyel teljesítik ők a gyülekezet sátorának szolgálatát.
És ne járuljanak ezután Izráel fiai a gyülekezetnek sátorához, hogy ne vétkezzenek, és meg ne haljanak.
De a léviták teljesítsék a gyülekezet sátorának szolgálatát, és ők viseljék az ő bűnüket; örökkévaló rendelés legyen a ti nemzetségeiteknél, hogy Izráel fiai között ne birjanak örökséget.
Mivelhogy Izráel fiainak tizedét, amit felemelt áldozatul visznek fel az Úrnak, adtam a lévitáknak örökségül: azért végeztem ő felőlök, hogy Izráel fiai között ne birjanak örökséget.
És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
A lévitáknak pedig szólj, és mondd meg nékik: Mikor beszeditek Izráel fiaitól a tizedet, amelyet örökségtekül adtam néktek azoktól, akkor áldozzatok abból felemelt áldozatot az Úrnak; a tizedből tizedet.
És ez a ti felemelt áldozatotok olyanul tulajdoníttatik néktek, mint a szérűről való gabona és mint a sajtóból kiömlő bor.
Így vigyetek ti is felemelt áldozatot az Úrnak minden ti tizedetekből, amelyet beszedtek Izráel fiaitól, és adjátok abból az Úrnak felemelt áldozatot Áronnak, a papnak.
Minden ti ajándékotokból vigyétek a felemelt áldozatokat az Úrnak, mindenből a kövérjét, ami abból szentelni való.
Mondd meg azt is nékik: Mikor a kövérjét áldozzátok abból, olyanul tulajdoníttatik az a lévitáknak, mintha a szérűről és sajtóból adnák.
Megehetitek pedig azt minden helyen, ti és a ti házatok népe; mert jutalmatok ez néktek a gyülekezet sátorában való szolgálatokért.
És nem lesztek bűnösök amiatt, ha abból a kövérjét áldozzátok: és Izráel fiainak szent dolgait sem fertőztetitek meg, és meg sem haltok."
"Monda pedig az Úr Áronnak: Az ő földjökből örökséged nem lesz, sem osztályrészed nem lesz néked ő közöttök: Én vagyok a te osztályrészed és a te örökséged Izráel fiai között.
De ímé a Lévi fiainak örökségül adtam minden tizedet Izráelben; az ő szolgálatjokért való osztályrész ez amelylyel teljesítik ők a gyülekezet sátorának szolgálatát.
És ne járuljanak ezután Izráel fiai a gyülekezetnek sátorához, hogy ne vétkezzenek, és meg ne haljanak.
De a léviták teljesítsék a gyülekezet sátorának szolgálatát, és ők viseljék az ő bűnüket; örökkévaló rendelés legyen a ti nemzetségeiteknél, hogy Izráel fiai között ne birjanak örökséget.
Mivelhogy Izráel fiainak tizedét, amit felemelt áldozatul visznek fel az Úrnak, adtam a lévitáknak örökségül: azért végeztem ő felőlök, hogy Izráel fiai között ne birjanak örökséget.
És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
A lévitáknak pedig szólj, és mondd meg nékik: Mikor beszeditek Izráel fiaitól a tizedet, amelyet örökségtekül adtam néktek azoktól, akkor áldozzatok abból felemelt áldozatot az Úrnak; a tizedből tizedet.
És ez a ti felemelt áldozatotok olyanul tulajdoníttatik néktek, mint a szérűről való gabona és mint a sajtóból kiömlő bor.
Így vigyetek ti is felemelt áldozatot az Úrnak minden ti tizedetekből, amelyet beszedtek Izráel fiaitól, és adjátok abból az Úrnak felemelt áldozatot Áronnak, a papnak.
Minden ti ajándékotokból vigyétek a felemelt áldozatokat az Úrnak, mindenből a kövérjét, ami abból szentelni való.
Mondd meg azt is nékik: Mikor a kövérjét áldozzátok abból, olyanul tulajdoníttatik az a lévitáknak, mintha a szérűről és sajtóból adnák.
Megehetitek pedig azt minden helyen, ti és a ti házatok népe; mert jutalmatok ez néktek a gyülekezet sátorában való szolgálatokért.
És nem lesztek bűnösök amiatt, ha abból a kövérjét áldozzátok: és Izráel fiainak szent dolgait sem fertőztetitek meg, és meg sem haltok."
Tisztaság és tisztátalanság. Nem a ragyogás, a csillogás a mértéke, hanem az érintettség. Mintha valamiféle ragályos betegségről szólna az igénk. Járványok idején az elkülönítés megvédheti az egészségeseket. Isten rendelése szerint a víz lesz a megtisztulás eszköze. Keresztelő János így hívja bűnbánatra a népet, és Jézus is ebbe a szövetségbe hívja követőit. A víz egyszer s mindenkorra jelévé és pecsétjévé lesz Istenhez tartozásunknak. Isten Krisztus vére által megtisztítva különít el magának ma is.
"Szóla azután az Úr Áronnak: Ímé én néked adtam az én felemelt áldozataimra való ügyelést is, valamit Izráel fiai nékem szentelnek, néked és a te fiaidnak adtam azokat felkenetési díjul, örökkévaló rendelés szerint.
Ez legyen tiéd a legszentségesebbekből, amelyek tűzzel meg nem égettetnek: Minden ő áldozatjok, akár ételáldozatjok, akár bűnért való áldozatjok, akár pedig vétekért való áldozatjok, amiket nékem adnak, mint legszentségesebbek, tiéid legyenek és a te fiaidé.
A legszentségesebb helyen egyed meg azt, csak a férfiak egyék azt; szentség legyen tenéked.
Ez is tiéd legyen, mint felemelt áldozat az ő ajándékukból, Izráel fiainak minden meglóbált áldozataival együtt; néked adtam azokat és a te fiaidnak, és a te leányaidnak, akik veled vannak, örökkévaló rendelés szerint; mindenki, aki tiszta a te házadban, eheti azt:
Az olajnak minden kövérjét, és minden kövérjét a mustnak és gabonának, azoknak zsengéit, amelyeket az Úrnak adnak, tenéked adtam.
Mindennek első gyümölcsei az ő földjökön, amelyeket az Úrnak visznek, tiéid legyenek; mindenki, aki tiszta a te házadban, egye azokat.
Minden, ami teljesen Istennek szenteltetik Izráelben, tiéd legyen.
Minden, ami az élő állatok közül az anyaméhet megnyitja, amelyet az Úrnak visznek, mind emberekből s mind barmokból a tiéd legyen; csakhogy az embernek elsőszülöttét váltasd meg, és a tisztátalan állatnak elsőszülöttét is megváltassad.
Amelyek pedig váltságosok, egy hónapostól kezdve váltasd meg a te becslésed szerint, öt ezüst sikluson a szent siklus szerint: húsz géra az.
De a tehénnek első fajzását, vagy a juhnak első fajzását, vagy a kecskének első fajzását meg ne váltasd; mert szentelni valók azok; a véröket hintsd az oltárra, és azoknak kövérit füstölögtesd el kedves illatú tűzáldozatul az Úrnak.
Azoknak húsa pedig tiéd legyen, amiképpen a meglóbált szegy, és amint a jobb lapocka is tiéd lesz.
Minden felemelt áldozatot a szent dolgokból, amelyeket az Úrnak áldoznak Izráel fiai, néked adtam örökkévaló rendelés szerint, és a te fiaidnak, és a te leányaidnak, akik veled vannak; sónak szövetsége ez, örökkévaló az Úr előtt, néked és a te magodnak veled."
"Szóla azután az Úr Áronnak: Ímé én néked adtam az én felemelt áldozataimra való ügyelést is, valamit Izráel fiai nékem szentelnek, néked és a te fiaidnak adtam azokat felkenetési díjul, örökkévaló rendelés szerint.
Ez legyen tiéd a legszentségesebbekből, amelyek tűzzel meg nem égettetnek: Minden ő áldozatjok, akár ételáldozatjok, akár bűnért való áldozatjok, akár pedig vétekért való áldozatjok, amiket nékem adnak, mint legszentségesebbek, tiéid legyenek és a te fiaidé.
A legszentségesebb helyen egyed meg azt, csak a férfiak egyék azt; szentség legyen tenéked.
Ez is tiéd legyen, mint felemelt áldozat az ő ajándékukból, Izráel fiainak minden meglóbált áldozataival együtt; néked adtam azokat és a te fiaidnak, és a te leányaidnak, akik veled vannak, örökkévaló rendelés szerint; mindenki, aki tiszta a te házadban, eheti azt:
Az olajnak minden kövérjét, és minden kövérjét a mustnak és gabonának, azoknak zsengéit, amelyeket az Úrnak adnak, tenéked adtam.
Mindennek első gyümölcsei az ő földjökön, amelyeket az Úrnak visznek, tiéid legyenek; mindenki, aki tiszta a te házadban, egye azokat.
Minden, ami teljesen Istennek szenteltetik Izráelben, tiéd legyen.
Minden, ami az élő állatok közül az anyaméhet megnyitja, amelyet az Úrnak visznek, mind emberekből s mind barmokból a tiéd legyen; csakhogy az embernek elsőszülöttét váltasd meg, és a tisztátalan állatnak elsőszülöttét is megváltassad.
Amelyek pedig váltságosok, egy hónapostól kezdve váltasd meg a te becslésed szerint, öt ezüst sikluson a szent siklus szerint: húsz géra az.
De a tehénnek első fajzását, vagy a juhnak első fajzását, vagy a kecskének első fajzását meg ne váltasd; mert szentelni valók azok; a véröket hintsd az oltárra, és azoknak kövérit füstölögtesd el kedves illatú tűzáldozatul az Úrnak.
Azoknak húsa pedig tiéd legyen, amiképpen a meglóbált szegy, és amint a jobb lapocka is tiéd lesz.
Minden felemelt áldozatot a szent dolgokból, amelyeket az Úrnak áldoznak Izráel fiai, néked adtam örökkévaló rendelés szerint, és a te fiaidnak, és a te leányaidnak, akik veled vannak; sónak szövetsége ez, örökkévaló az Úr előtt, néked és a te magodnak veled."
Gazdagság, örökség, vagyon. Mit tartunk értékesnek? Isten az őt szolgálók osztályrésze és öröksége. Elég ennyi? A gazdag ifjú szomorúan távozik, amikor Jézus követésére hívja, és azt kéri tőle, adja el mindenét. Mi a te örökséged, amit kaptál, és magad után hagysz? Vajon kapott örökségeddel elégedett voltál? Vajon örököseid arra vágynak, amit egyszer s mindenkorra rájuk hagysz? Isten öröksége Jézus által mindannyiunké. Fogadjuk hálával, éljünk vele örömmel, adjuk tovább reménységgel!
"És monda az Úr Áronnak: Te és a te fiaid, és a te atyádnak háza te veled, hordozzátok a szent hajlék körül való hamisság büntetését. Te és a te fiaid te veled, hordozzátok a ti papságtok hamisságának büntetését.
A te atyádfiait, Lévinek törzsét, a te atyádnak nemzetségét is vedd magad mellé, melletted legyenek, és néked szolgáljanak; te pedig és a te fiaid veled, szolgáljatok a bizonyság sátora előtt.
És ügyeljenek a te ügyedre és az egész sátornak ügyére; de a szenthajlék edényeihez és az oltárhoz ne járuljanak, hogy meg ne haljanak mind ők, mind ti.
És melletted legyenek, és ügyeljenek a gyülekezet sátorának ügyére, a sátornak minden szolgálatja szerint; de idegen ne járuljon ti hozzátok.
Ügyeljetek azért a szenthajléknak ügyére, és az oltárnak ügyére, hogy ne legyen ezután harag Izráel fiai ellen.
Mert íme én választottam a ti atyátokfiait, a lévitákat Izráel fiai közül, mint az Úrnak adottakat, néktek, ajándékul, hogy szolgáljanak a gyülekezet sátorának szolgálatában.
Te pedig és a te fiaid te veled, ügyeljetek a ti papságotokra mindenben, amik az oltárhoz tartoznak, és a függönyön belől vannak, hogy azokban szolgáljatok; a ti papságotoknak tisztét adtam néktek ajándékul, azért az idegen, aki oda járul, haljon meg."
"És monda az Úr Áronnak: Te és a te fiaid, és a te atyádnak háza te veled, hordozzátok a szent hajlék körül való hamisság büntetését. Te és a te fiaid te veled, hordozzátok a ti papságtok hamisságának büntetését.
A te atyádfiait, Lévinek törzsét, a te atyádnak nemzetségét is vedd magad mellé, melletted legyenek, és néked szolgáljanak; te pedig és a te fiaid veled, szolgáljatok a bizonyság sátora előtt.
És ügyeljenek a te ügyedre és az egész sátornak ügyére; de a szenthajlék edényeihez és az oltárhoz ne járuljanak, hogy meg ne haljanak mind ők, mind ti.
És melletted legyenek, és ügyeljenek a gyülekezet sátorának ügyére, a sátornak minden szolgálatja szerint; de idegen ne járuljon ti hozzátok.
Ügyeljetek azért a szenthajléknak ügyére, és az oltárnak ügyére, hogy ne legyen ezután harag Izráel fiai ellen.
Mert íme én választottam a ti atyátokfiait, a lévitákat Izráel fiai közül, mint az Úrnak adottakat, néktek, ajándékul, hogy szolgáljanak a gyülekezet sátorának szolgálatában.
Te pedig és a te fiaid te veled, ügyeljetek a ti papságotokra mindenben, amik az oltárhoz tartoznak, és a függönyön belől vannak, hogy azokban szolgáljatok; a ti papságotoknak tisztét adtam néktek ajándékul, azért az idegen, aki oda járul, haljon meg."
A szövetségi hűség, a mindenek feletti szeretet mutatkozik meg Isten jelében. A lázadások kezdeti hulláma lecsendesedik. Ezt nem fegyverrel, hanem egy egyszerű vesszővel éri el Isten. Áron vesszeje kivirágzott, ami egyértelmű jele volt annak, hogy ő Isten kiválasztottja. Az Isten ellen lázadókat a megtapasztalt események bűnbánatra ösztönzik. Ő pedig megkegyelmez szeretetéből, Fiáért.
Szólj Izráel fiainak, és végy tőlök egy-egy vesszőt az ő atyáiknak háza szerint; az ő atyáik házának valamennyi fejedelmétől tizenkét vesszőt; és kinek-kinek a nevét írd fel az ő vesszejére.
Az Áron nevét pedig írd a Lévi vesszejére: mert egy vessző esik az ő atyjok házának fejéért.
És tedd le azokat a gyülekezet sátorában a bizonyság ládája elé, ahol megjelenek néktek.
És lesz, hogy annak a férfiúnak vesszeje, akit elválasztok, kihajt; így hárítom el magamról Izráel fiainak zúgolódásait, amelyekkel zúgolódnak ti ellenetek.
Szóla azért Mózes Izráel fiainak, és adának néki mind az ő fejedelmeik egy-egy vesszőt egy-egy fejedelemért; az ő atyáiknak háza szerint tizenkét vesszőt; az Áron vesszeje is azok között a vesszők között vala.
És letevé Mózes a vesszőket az Úr elé a bizonyság sátorában.
És lőn másnap, hogy beméne Mózes a bizonyság sátorába; és ímé kihajtott vala a Lévi házából való Áronnak vesszeje, és hajtást hajtott, és virágot növelt, és mandolát érlelt.
És kihozá Mózes mind azokat a vesszőket az Úr színe elől mind az Izráel fiai elé, és miután megnézték vala, vevé kiki az ő vesszejét.
És monda az Úr Mózesnek: Vidd vissza az Áron vesszejét a bizonyság ládája elé, hogy őriztessék ott a lázadó fiaknak jegyül, hogy megszünjék az én ellenem való zúgolódások, hogy meg ne haljanak.
És megcselekedé Mózes; amint parancsolta vala az Úr néki, akképpen cselekedék.
És szólának Izráel fiai Mózesnek, mondván: Ímé pusztulunk, veszünk, mi mindnyájan elveszünk!
Valaki közel járul az Úrnak sátorához, meghal. Avagy mindenestől elpusztulunk-é?!"
Szólj Izráel fiainak, és végy tőlök egy-egy vesszőt az ő atyáiknak háza szerint; az ő atyáik házának valamennyi fejedelmétől tizenkét vesszőt; és kinek-kinek a nevét írd fel az ő vesszejére.
Az Áron nevét pedig írd a Lévi vesszejére: mert egy vessző esik az ő atyjok házának fejéért.
És tedd le azokat a gyülekezet sátorában a bizonyság ládája elé, ahol megjelenek néktek.
És lesz, hogy annak a férfiúnak vesszeje, akit elválasztok, kihajt; így hárítom el magamról Izráel fiainak zúgolódásait, amelyekkel zúgolódnak ti ellenetek.
Szóla azért Mózes Izráel fiainak, és adának néki mind az ő fejedelmeik egy-egy vesszőt egy-egy fejedelemért; az ő atyáiknak háza szerint tizenkét vesszőt; az Áron vesszeje is azok között a vesszők között vala.
És letevé Mózes a vesszőket az Úr elé a bizonyság sátorában.
És lőn másnap, hogy beméne Mózes a bizonyság sátorába; és ímé kihajtott vala a Lévi házából való Áronnak vesszeje, és hajtást hajtott, és virágot növelt, és mandolát érlelt.
És kihozá Mózes mind azokat a vesszőket az Úr színe elől mind az Izráel fiai elé, és miután megnézték vala, vevé kiki az ő vesszejét.
És monda az Úr Mózesnek: Vidd vissza az Áron vesszejét a bizonyság ládája elé, hogy őriztessék ott a lázadó fiaknak jegyül, hogy megszünjék az én ellenem való zúgolódások, hogy meg ne haljanak.
És megcselekedé Mózes; amint parancsolta vala az Úr néki, akképpen cselekedék.
És szólának Izráel fiai Mózesnek, mondván: Ímé pusztulunk, veszünk, mi mindnyájan elveszünk!
Valaki közel járul az Úrnak sátorához, meghal. Avagy mindenestől elpusztulunk-é?!"
Mégis egyértelmű a különbség Isten választottja és egy diktátor között. Mózes az ellene lázadók elvesztése helyett a megmentésükre törekszik. Hogyan lehetne a kialakult helyzetet úgy megváltoztatni, hogy az Isten ellen szegülők meglássák cselekedetük helytelenségét, és megtérjenek? Az Istentől való elfordulásnak ára van, de nem mindegy, hogy kárhozattal fizetünk, vagy Krisztus váltságművét magunkénak tudva megmenekülünk és élünk.
Lázadás a hatalommal szemben. Izráel népének egy része elégedetlen. Jogtiprás és remélt jogok, vélt előnyök és megtapasztalt hátrányok. Jövőbe vetett, rendszerváltó emberi remények és csalódások állhatnak a háttérben. Isten kiválasztottja egyesek szemében zsarnok is lehet. Nehéz meghúzni a határt a fogalmak terén. A jövő (az ígéret földjének) kapujában a múlt (az egyiptomi fogság) megszépülve tejjel és mézzel folyó földdé lesz emlékezetükben. Isten az élet Ura, uralma eltér az emberi rendszerektől, elképzelésektől, célja az emberi reményektől. Megváltó kegyelme óv attól, hogy a föld végleg elnyeljen bennünket.
Óriási a különbség, ha szándékosan fordulunk el Isten akaratától, vagy akaratunk ellenére, ismeret hiányában vétünk ellene. Az egyik megbocsátható, a másik ítélet után kiált. A világi jog is különbséget tesz a gondatlanságból és a szándékosan elkövetett vétkek között. „Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak” (Jak 4,17). A ruhabojtok az emlékeztetést szolgálták. Vajon nekünk mi a napi emlékeztetőnk, amely megvédhet attól, hogy meg ne feledkezzünk az Úr parancsolatáról?
Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek.
Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre?
Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Hadd vessem ki a szálkát a te szemedből; holott ímé, a te szemedben gerenda van?
Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből!
Ne adjátok azt, ami szent, az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket.
Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.
Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.
Avagy ki az az ember közületek, aki, ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ád néki?
És ha halat kér, vajjon kígyót ád-e néki?
Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle?!
Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták."
"Óh, község! néktek és a köztetek lakozó jövevénynek egy rendtartástok legyen; örökkévaló törvény legyen a ti nemzetségeiteknél, hogy az Úr előtt olyan legyen a jövevény, mint ti."
Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek.
Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre?
Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Hadd vessem ki a szálkát a te szemedből; holott ímé, a te szemedben gerenda van?
Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből!
Ne adjátok azt, ami szent, az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket.
Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.
Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.
Avagy ki az az ember közületek, aki, ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ád néki?
És ha halat kér, vajjon kígyót ád-e néki?
Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle?!
Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták."
"Óh, község! néktek és a köztetek lakozó jövevénynek egy rendtartástok legyen; örökkévaló törvény legyen a ti nemzetségeiteknél, hogy az Úr előtt olyan legyen a jövevény, mint ti."
Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek.
Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre?
Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Hadd vessem ki a szálkát a te szemedből; holott ímé, a te szemedben gerenda van?
Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből!
Ne adjátok azt, ami szent, az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket.
Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.
Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.
Avagy ki az az ember közületek, aki, ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ád néki?
És ha halat kér, vajjon kígyót ád-e néki?
Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle?!
Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták."
"Óh, község! néktek és a köztetek lakozó jövevénynek egy rendtartástok legyen; örökkévaló törvény legyen a ti nemzetségeiteknél, hogy az Úr előtt olyan legyen a jövevény, mint ti."
Hazautazásomkor édesanyám mindig a kedvenc ételeimet készíti el. A megérkezés örömére készül. Ma az ígéret földjére való megérkezés nagy ünnepének „receptgyűjteményét” olvassuk. Nem mindegy, hogyan ünnepelünk. Az igazi öröm a legjobbat, a legfrissebbet, a legteljesebbet adja. Isten nekünk ajándékozott öröme lehetőség a hála kifejezésére. Tehetjük ezt nemzedékről nemzedékre, Isten országát kereső jövevényként is.Imádkozzunk egyéni, közösségi és gyülekezeti életünk rendezettségéért.
Az Isten elleni lázadásnak következménye van. A bűn magában hordja a büntetést. Aki nem hisz Isten szavának, annak esélye sincs megtapasztalni, hogy az valósággá legyen az életében. Izráel zúgolódó népe nem hitt abban, hogy Isten tényleg nekik tudja adni a földet, így aztán nem is léphetnek be oda. Vigyázzunk Isten ígéreteire, mint legdrágább ajándékainkra, s bizalommal várjuk azok beteljesülését, mert Isten hű, aki önmagát nem tagadja meg.
„Csak az Úr ellen ne lázadjatok...” (4Mózes 14,9). Aki semmibe veszi Isten ígéretét, az fellázad ellene, ahogy igeszakaszunk ezt elénk adja. Isten embereinek nincs és nem is lehet más dolguk, csak az, hogy lelkükre beszéljenek, hogy merjenek bízni Isten szavában. Adja meg nekünk is Isten, hogy szívünk megteljen az ő igéjével, és tudjunk bátorítani a hitben való járásra mindenkit, aki félelmei miatt nem mer bízni Istenben.
Isten igéje arra mutat rá, hogy egyáltalán nem mindegy, hogyan tekintünk az előttünk lévő útra. Ha félelemmel nézünk rá, akkor az utunk félelmetesnek látszik. Ha Istenbe vetett bizalommal, tudva, hogy ő megtartja ígéreteit, akkor pedig ez a félelem elillan. Isten mindennap azt kéri tőlünk, hogy merjünk bizalommal rálépni arra az útra, amin ő kíván vezetni bennünket, s tapasztaljuk meg, hogy milyen félelmek nélkül élni.
A leírás alapján a próféták rejtélyesen kapják meg Isten üzenetét. Nem így Mózes, aki szemtől szemben beszélhet az Úrral. Ami az Ószövetség nagyjainak kiváltságos ajándéka volt, azt szerezte meg nekünk Jézus Krisztus a maga áldozatával. Megnyitotta a királyi trónterem ajtaját számunkra, hogy beléphessünk oda, és szemtől szemben beszélhessünk Istennel bárhol és bármikor egész életünkben.
Mindenki magából indul ki - éljük át sokszor mi magunk is ezt a bölcs mondást. Nem volt ez másképpen Mózessel sem, amikor megkérdőjelezte, hogy Isten tudna-e elegendő húst adni az egész népnek. Ez a történet megtanít bennünket, hogy merjük elhinni: az Úr erősebb és hatalmasabb, mint ahogy mi csak elképzelni is mertük vele kapcsolatban. Az ő szava azért ige, mert nemcsak hangzik, hanem történik is. A mi feladatunk az, hogy lássuk meg, és magasztaljuk Istent azért, mert az ő igéje mindig valóság lesz.
- Az elmúlt héten, szerdán érkezett meg a bélzeréndi gyülekezetbe a hollandiai sliedrechti közösség adománya. A mintegy tíz köbméternyi használtruha szállítmányt szombaton délelőtt osztottuk szét a közösség tagjai között. Ezúton is köszönjük a hollandiai közösség segítségnyújtását.
- Kapható a gyülekezeteinkben a 2019. évre szóló Református Falinaptár. A falinaptár keretének a díszítése a koltói református templomban található írásos terítők mintáinak felhasználásával készült (eredeti színük fehér). A koltói református templom fényképet Strébeli Roland készítette. A naptárat szerkesztette Petrikó Ildikó. A falinaptár megvásárlásával egyházkerületi intézményeinket támogatja! Ára 5 lej. A falinaptár, mely évek óta a református családi hajlékok egyik ékessége Vadászon a Lelkészi Hivatalban, Bélzerénden Veres Juliannánál vásárolható meg.
- Megjelent a Harangszó, A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának októberi duplaszáma. Az érdekes olvasmányokkal, egyházi hírekkel és gyülekezeti tudósításokkal havonta megjelenő kiadvány 3 lejbe kerül, amely adományt a templom perselyes ládájába gyűjtjük.
- A fiatalok konfirmációi oktatása a következőképpen alakul: Vadászon keddenként 17 órától, Bélzerénden pedig pénteken 14 órától várjuk a konfirmándusokat. Szeretettel értesítjük az első éves oktatásra jelentkezőket is, hogy még az októberi hónap folyamán szeretnénk véglegesíteni azt a csoportot is.
- Felhívjuk gyülekezetünk figyelmét az adakozásra. Mindenki úgy adakozzon, ahogy eltökélte szívében, ne szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten. (2Korintus 9, 7)
Panaszkodás, elégedetlenség, zúgolódás, kívánságok, vágyak, siránkozás. Mindez miért? Mert nincs mit ennie a népnek? Szó sincs róla. Isten mindennap ad nekik mannát. A panasz a mannára, azaz Isten ajándékára adott válasz. Nem jó - mondja a nép. Tényleg jobb volt korábban? A rabságban kapott étel finomabb lenne, mint a szabadságban odaajándékozott isteni gondviselés? A hit mértéke ez. A hité, amely mer elégedett lenni Isten szabadításával és ajándékaival, illetve mer bízni Isten mindennapos gondviselésében.
"Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el előled a te gyűlölőid."
"Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el előled a te gyűlölőid."
Isten népe újra és újra átéli, hogy az Úr megy előtte. Megtapasztalják, mit jelent vezetettnek lenni. Mózes mindennapi imádságában (4Mózes 10, 35-36) azt kéri Istentől, hogy ő menjen előttük, és ha megállnak, térjen hozzájuk vissza. Az Újszövetség népe előtt a Feltámadott megy (Mt 28,7), Jézus Krisztus, aki ígérete szerint velünk marad a világ végezetéig (Mt 28,20). Kérjük mi is Mózes imádságával, hogy vezessen bennünket minden utunkban, és maradjon mellettünk mindennap az Úr.Imádkozzunk: „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” (Zsolt 90,12)
Isten megbízásából Mózes két kis ezüstharsonát készített. Ezek voltak a korabeli kommunikációs eszközök arra, hogy összehívják a vezetőséget vagy a közgyűlést. Másként fújták meg a riadóra, és másként, ha örömünnepre szólították a népet. Ma is kellenek ébresztő harsonák zajos és túlzsúfolt napjainkban, hogy figyelmeztessenek az alkalmakra és a feladatokra. Találnunk kell egyezményes jeleket, hogy akik hallják, ugyanazt az üzenetet vegyék!
