Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk - óesztendei hálaadó istentisztelet

Alapige:

"Örvendezzetek ti igazak, az Úrban; a hívekhez illik a dícséret.

Dicsérjétek az Urat citerával; tízhúrú hárfával zengjetek néki.

Énekeljetek néki új éneket, lantoljatok lelkesen, harsogón.

Mert az Úr szava igaz, és minden cselekedete hűséges.

Szereti az igazságot és törvényt; az Úr kegyelmével telve a föld.

Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregök.

Összegyűjti a tenger vizeit, mintegy tömlőbe; tárházakba rakja a hullámokat.

Féljen az Úrtól mind az egész föld, rettegjen tőle minden földi lakó.

Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott.

Az Úr elforgatja a nemzetek tanácsát, meghiúsítja a népek gondolatait.

Az Úr tanácsa megáll mindörökké, szívének gondolatai nemzedékről-nemzedékre.

Boldog nép az, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott magának.

Az égből letekint az Úr, látja az emberek minden fiát.

Székhelyéről lenéz a föld minden lakosára.

Ő alkotta mindnyájok szivét, és jól tudja minden tettöket.

Nem szabadul meg a király nagy sereggel; a hős sem menekül meg nagy erejével;

Megcsal a ló a szabadításban, nagy erejével sem ment meg.

Ámde az Úr szemmel tartja az őt félőket, az ő kegyelmében bízókat,

Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben is eltartsa őket.

Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk ő.

Csak ő benne vigad a mi szívünk, csak az ő szent nevében bízunk!

Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, amiképpen bíztunk te benned."

Zsoltárok könyve 33, 1-22

Check this out on Chirbit

" URam, legyen rajtunk a te kegyelmed, hiszen benned bízunk." - Zsoltárok könyve 33, 22

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 33, 1-22

„Mert az Úr igéje igaz, mindent hűségesen cselekszik” (Zsoltárok könyve 33, 4). 

Az év utolsó napján megerősít a zsoltár szava: Istenünk hűsége kísért bennünket végig az úton. Az Ő megvalósult és mindig igaz Igéje jelen volt életünkben. 

Kérjük, bocsássa meg hűtlenségeinket, és tegye igazzá szívünkben és ajkunkon is szent beszédét!

"Sok bánata van a gonosznak, de aki bízik az ÚRban, azt ő kegyelemmel veszi körül." - Zsoltárok könyve 32, 10

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 32, 1-11

„Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam” (Zsoltárok könyve 32, 5). 

Dávid helyettünk beszél. Vannak az emberi életnek rakományai, de a legnehezebb terhet a le nem tett bűnök jelentik. Az év utolsó előtti napján végre tegyük le, amit cipeltünk eddig. A szentségtelen gondolatot, a gonosz szót és rossz tettet. 

Tegyük le a sértettségünket, az Isten elleni méltatlan vádjainkat. „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket” (1Jn 1,9).

"Kezedbe ajánlom lelkemet, te váltasz meg engem, ó, URam, hűséges Isten." - Zsoltárok könyve 31, 6

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 31, 1-25

„Kezedben van sorsom” (Zsoltárok könyve 31, 16). 

Sokszor megszemélyesítik a sorsot mint végzetet, amelynek ki van szolgáltatva az ember. Dávid zsoltára másként tekint a világra. Tudja, hogy Isten kezében van élete, ellenségeivel vívott küzdelme. Tanuljunk tőle! Lehet, hogy nehéz volt az út ebben az évben, lehet, hogy nem kecsegtet jobbal a jövő sem, de az ő kezében van sorsunk.

S nézzük meg jobban: ez a kéz átszegzett kéz!

"Dicsérjétek az URat, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét." - Zsoltárok 30, 5

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 30, 1-13

„...és örömbe öltöztettél” (Zsoltárok könyve 30, 12). 

Lassan „leltározunk”, számba vesszük, hogy mi történt, mit kaptunk, s mit veszítettünk ebben az évben. Vajon mennyi volt az örömünk? 

Lehet, hogy a kudarcok, a mindennapos szürkeség vagy éppen a gyász uralta évünket. Pedig az Úr örömet készített és készít ma is. A zsoltáros olyan örömről beszél, ami nem múlik el, amit Urunk ránk akar ölteni. 

Nézz a tükörbe: jól áll az Úr előtti öröm.

"Az ÚR hangja megrengeti a pusztát, megrengeti az ÚR Kádés pusztáját." - Zsoltárok könyve 29, 8

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 29, 1-11

„Magasztaljátok az Úr dicső nevét, boruljatok le az Úr előtt szent öltözetben!” (Zsoltárok könyve 29, 2). 

Az ünnep után letesszük az ünnepi ruhákat, de lelkünk szent öltözetének rajtunk kell maradnia. Mi ez az öltözet? Az Úr előtti leborulás, készség az Isten magasztalására. Az év vége felé haladva zengjük dicső nevét, ahogy a zsoltár is teszi, hiszen a természet erői felett és életünk dolgai között is megmutatta, hogy ő az örökkévaló király!

Áldott az Úr - karácsonyi igehirdetés

Bibliaolvasás:

"De nem lesz mindig sötét ott, ahol most szorongatás van; először megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját, a Jordán túlsó partját és a pogányok határát.

A nép, amely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; akik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök!

Te megsokasítod e népet, nagy örömöt szerzesz néki, és örvendeznek előtted az aratók örömével, és vígadoznak, mint mikoron zsákmányt osztanak.

Mert terhes igáját és háta vesszejét, az őt nyomorgatónak botját összetöröd, mint a Midián napján;

Mert a vitézek harci saruja és a vérbe fertőztetett öltözet megég, és tűznek eledele lészen;

Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!

Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!"

Ézsaiás próféta könyve 9, 1-7

Check this out on Chirbit 

Alapige:

"Áldott az Úr, hogy meghallgatta esedezéseimnek szavát."

Zsoltárok könyve 28, 6

"Áldott az ÚR, mert meghallgatta könyörgésem szavát!" - Zsoltárok könyve 28, 6

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 28, 1-9

„Az Úr az ő népének erőssége, felkentjének megsegítő ereje” (Zsoltárok könyve 28, 8). 

Dávid, az Úr felkentje érzi azt az erőt, amellyel védi és megsegíti őt az Úr. Ez az erő újra és újra megnyilvánul az üdvtörténetben. A karácsony utáni események is mutatják: Felkentjét, egyszülött Fiát megmenti az Atya Heródes kardjától. Ma sem rövidült meg az Úr karja, ma is kész megsegíteni, biztonságot és védelmet adni. Isten erejében bízom az ünnep után is!

Békességben - Karácsony 1. napi istentisztelet úrvacsoraosztással - frissített változat

Bibliaolvasás:

"És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék.

Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Cirénius volt a helytartó.

Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába.

Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt;

Hogy beirattassék Máriával, aki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala.

És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai.

És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.

Valának pedig pásztorok azon a vidéken, akik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett.

És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének.

És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:

Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.

Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.

És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, akik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:

Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!"

Lukács evangéliuma 2, 1-14

Alapige:

"Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben:

Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,

Amelyet készítettél minden népeknek szeme láttára;

Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére."

Lukács evangéliuma 2, 29-32

Check this out on Chirbit

Úrvacsora szereztetési igéje:

"Mert én az Úrtól vettem, amit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,

És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

Hasonlatosképpen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.

Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend.

Azért aki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.

Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,

Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét."

Pál apostol Korinthusbeliekhez írt első levele 11, 23-29

"Világosságom és üdvösségem az ÚR, kitől féljek? Életem erőssége az ÚR, kitől remegjek?" - Zsoltárok könyve 27, 1

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 27, 1-14

„De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén” (Zsoltárok könyve 27, 13). 

A zsoltáros Dávid az ellenség szorításában az Urat hívja. Sok gonoszt, hamisságot látott az élők földjén. Hite és reménysége viszont biztatja: az Úr jósága is láthatóvá válik e földön. S így lett! Az idők teljességében, karácsonykor megjelent az Úr jósága az élők földjén. Jézus Krisztus megszületett! Köszönjük meg hálás szívvel, hogy Megváltónk jövetele megváltoztatta ezt a földet, s megváltoztathatja az emberi szívet is!

Imádkozzunk: kérjük Urunkat, áldja meg a karácsonyi ünnepet és az év fordulóját gyülekezeteinkben!

Az Ige testté lett - karácsonyesti igehirdetés

Alapige:

"Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.

Ez kezdetben az Istennél vala.

Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.

Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;

És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.

Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János.

Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa.

Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.

Az igazi világosság eljött volt már a világba, amely megvilágosít minden embert.

A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.

Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.

Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek;

Akik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.

És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét),"

János evangéliuma 1, 1-14

Check this out on Chirbit

"URam, szeretem a te házadban való lakozást és dicsőséged hajlékának helyét." - Zsoltárok könyve 26, 8

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 26, 1-12

„...áldom az Urat a gyülekezetben” (Zsoltárok könyve 26, 12). 

A mai napon gondoljunk úgy erre a zsoltárra, mint a Fiú imádságára. Megértenénk, ha nem akart volna a hitvány emberek társaságába kerülni, nem akarta volna otthagyni Atyja dicsőségének lakóhelyét (Zsoltárok könyve 26, 4.8). Amit nem érthetünk, hogy mégis miért tette meg ezt miértünk. Válaszolni mégis tudunk rá, ha bekapcsolódunk az angyalok magasztaló énekébe, és velük együtt áldjuk őt!

Immánuel, velünk az Isten - bűnbánati igehirdetés

Alapige:

"Mindez pedig azért lőn, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott volt a próféta által, aki így szól:

Ímé a szűz fogan méhében és szűl fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten.

József pedig az álomból felserkenvén, úgy tőn, amint az Úr angyala parancsolta vala néki, és feleségét magához vevé.

És nem ismeré őt, míg meg nem szülé az ő elsőszülött fiát; és nevezé annak nevét Jézusnak."

Máté evangéliuma 1, 22-25

Check this out on Chirbit

"Jó és igaz az ÚR, azért útba igazítja a vétkezőket." - Zsoltárok könyve 25, 8

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 25, 1-22

„Szemem állandóan az Úrra néz” (Zsoltárok könyve 25, 15). 

Ki adhatna jobb útmutatást a boldogsághoz vezető, helyes életfolytatásról, mint az Úr? De félreértenéd, ha csak a bölcs tanítót keresnéd benne. A feddhetetlen becsület (Zsoltárok könyve 25, 21) önmagában nem őrzi meg a magányos és szorongó (Zsoltárok könyve 25, 16-17) embert. Ahhoz haza kell találnunk az atyai házhoz.

 Boldog vagy, ha hozzád is eljött már, aki visszavezet oda!

Jézus fogantatása, neve - bánbánati istentisztelet

Alapige:

"A Jézus Krisztus születése pedig így vala: Mária, az ő anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, viselősnek találtaték a Szent Lélektől.

József pedig, az ő férje, mivelhogy igaz ember vala és nem akará őt gyalázatba keverni, el akarta őt titkon bocsátani.

Mikor pedig ezeket magában elgondolta: ímé az Úrnak angyala álomban megjelenék néki, mondván: József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert ami benne fogantatott, a Szent Lélektől van az.

Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből."

Máté evangéliuma 1, 18-21

Check this out on Chirbit

"Ki a dicsőség királya? Az erős és hatalmas ÚR, a hatalmasan hadakozó ÚR." - Zsoltárok könyve 24, 8

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 24, 1-10

„Emeljétek föl fejeteket, ti, kapuk” (Zsoltárok könyve 24, 7). 

Szent találkozásra készülődnek a zsoltárt éneklő zarándokok a templom ajtaja előtt. Oda csak a tiszta szívűek léphetnek be, akik nem sóvárognak semmi egyébre (Zsoltárok könyve 24, 4). De azon a helyen még várniuk kell. Várni a dicső király eljövetelére. A kapuk, az ősi ajtók végtelen nagyra nyílnak, a mindenség feszülten várakozik. Azután majd felzeng az angyalok karácsonyi éneke: megérkezett!

Jézus nemzetsége - bűnbánati istentisztelet

Alapige:

"Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségéről való könyv.

Ábrahám nemzé Izsákot; Izsák nemzé Jákóbot; Jákób nemzé Júdát és testvéreit;

Júda nemzé Fárest és Zárát Támártól; Fáres nemzé Esromot; Esrom nemzé Arámot;

Arám nemzé Aminádábot; Aminádáb nemzé Naássont; Naásson nemzé Sálmónt;

Sálmón nemzé Boázt Ráhábtól; Boáz nemzé Obedet Ruthtól; Obed nemzé Isait;

Isai nemzé Dávid királyt; Dávid király nemzé Salamont az Uriás feleségétől;

Salamon nemzé Roboámot; Roboám nemzé Abiját; Abija nemzé Asát;

Asa nemzé Josafátot; Josafát nemzé Jórámot; Jórám nemzé Uzziást;

Uzziás nemzé Jóathámot; Joathám nemzé Ákházt; Ákház nemzé Ezékiást;

Ezékiás nemzé Manassét; Manassé nemzé Ámont; Ámon nemzé Jósiást;

Jósiás nemzé Jekoniást és testvéreit a babilóni fogságra vitelkor.

A babilóni fogságravitel után pedig Jekoniás nemzé Saláthielt; Saláthiel nemzé Zorobábelt;

Zorobábel nemzé Abiudot; Abiud nemzé Eliákimot; Eliákim nemzé Azort;

Azor nemzé Sádokot; Sádok nemzé Akimot; Akim nemzé Eliudot;

Eliud nemzé Eleázárt; Eleázár nemzé Matthánt; Matthán nemzé Jákóbot;

Jákób nemzé Józsefet, férjét Máriának, akitől született Jézus, aki Krisztusnak neveztetik.

Az összes nemzetség tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzetség, és Dávidtól a babilóni fogságravitelig tizennégy nemzetség, és a babilóni fogságraviteltől Krisztusig tizennégy nemzetség."

Máté evangéliuma 1, 1-17

Check this out on Chirbit

"Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért." - Zsoltárok könyve 23, 3

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 23, 1-6

„...jóságod és szereteted kísér életem minden napján” (Zsoltárok könyve 23, 6).

 A tökéletes Fiú, Jézus szavait halljuk a mai igénkből. Ő nemcsak mondta, nemcsak kívánta, de valóban ezt élte: „az Úr házában lakom egész életemben” (Zsoltárok könyve 23, 6). És ő, aki bizonyságát adta engedelmességének, most engedi, hogy köréje, mint a jó pásztor köré gyűljünk, és ahol már előttünk járt, most ő maga vezessen át minket is a halál árnyékának völgyén.

"Pedig te szent vagy, Izráel dicsérő énekei között trónolsz." - Zsoltárok könyve 22, 4

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 22, 1-32
„A föld legvégéig mindenkinek eszébe jut az Úr, és megtérnek hozzá” (Zsoltárok könyve 22, 28). Noha a Fiú születésének ünnepére készülünk, igénk ma mégis a halála előtti utolsó szavaira akar emlékeztetni minket. Ezt a gyalázatos sorsot vállalva jött közénk, hogy eszünkbe juttassa eltékozolt méltóságunkat és elfeledett Atyánkat. Nemcsak némelyeknek, hanem „a föld legvégéig mindenkinek”, hogy azután mind megtérjenek hozzá.

"URam, a te erődnek örül a király, és felettébb ujjong a te segítségednek." - Zsoltárok könyve 21, 2

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 21, 1-14

„Mutasd meg hatalmadat, Uram!” (Zsoltárok könyve 21, 14) 

Úgy tűnik, hogy Isten népének tagjai, még ha királyok is, nem a kívánságaikban különböznek a többiektől. Még az ellenségre sem tekintenek kíméletesebben másoknál. A különbség az, hogy mindennek a megvalósítását teljesen Istenre merik bízni. Dolguk csak annyi, hogy zsoltárt zengjenek erről (Zsoltárok könyve 21, 14). 

Mi megengedjük-e zúgolódás nélkül Istennek, hogy belátása szerint éljen hatalmával? 

Ha neki az tetszik, akkor úgy, hogy szolgai formát ölt, és még ellenségeinek is kegyelmet kínál?

"Most tudom, hogy az ÚR megsegíti fölkentjét; meghallgatja őt szent egéből jobbjának segítő erejével." - Zsoltárok könyve 20, 7

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 20, 1-10

„Ők térdre rogynak és elesnek, mi pedig felkelünk, és talpon maradunk” (Zsoltárok könyve 20, 9).

Isten győzelme után már könnyű hívőnek lenni. A hit próbája azonban most van. Amikor még a harci kocsik kerekei dübörögnek és a csatamének patái dobognak felettünk. Ilyenkor elbizonytalanodik az ember: lehet, hogy mégsem volt elég a sok „ételáldozat és égőáldozat” (Zsoltárok könyve 20, 4), amit hoztunk? 

A karácsonykor közénk jött Fiú áldozata azonban elegendő. Ha hozzá csatlakozunk, akkor vele együtt bizonyosan győzünk, még ha korábban le is tiportak bennünket.Imádkozzunk, hogy ünnepi készülődésünk során növekedjen bennünk az öröm: Jézussal együtt bizonyosan hazatalálunk az Atyához. 

Tegyünk a hét minden napján egy dolgot azért, hogy ezt a jó hírt kézzelfoghatóan megosszuk legalább egy embertársunkkal!

"Nappal a nappalnak mond beszédet, éj éjnek ad jelentést." - Zsoltárok könyve 19, 3

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 19, 1-15

„Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait, Uram…” (Zsoltárok könyve 19, 15)

Milyenek az imádságaink, hogyan és miket imádkozunk? 

Egyik adventi énekünk szerint: „Az Úr elé ha tárod a szív alázatát, őt nem hiába várod, betér hozzád, megáld (MRÉ 184,3). 

Imádságban Jézus Krisztus megváltottaiként szólítjuk meg az Atyát. 

Hódoljunk ezért előtte gyermeki bizalommal és teljes alázattal. Megoszthatjuk vele minden gondolatunkat, miközben vezetését kérjük. Ezzel azt is kifejezzük: engedelmeskedünk akaratának mindenben, melyre az imádság során hangolódunk rá teljesen.

"Lehajtotta az eget, és leszállt, homály volt a lába alatt." - Zsoltárok könyve 18, 10

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 18, 1-51

„Szeretlek, Uram, erősségem” (Zsoltárok könyve 18, 2). 

A felséges Isten szabadítását megtapasztaló Dávid bizonyságtévő himnusza ez a zsoltár. Isten kijelentette neki hatalmát és erejét. Kimentette üldözői kezéből, és megtartotta. A zsoltáros háláját és magasztalását fejezi ki Szabadítója iránt, miközben részletesen ábrázolja, hogy miken ment keresztül, mi mindent vetett be Isten szabadítása érdekében. Isten teljes szabadítása minden emberért akkor ment végbe, amikor elhangzott Jézus ajkáról a Golgotán: „Elvégeztetett!”

"Lépéseim a te ösvényeidhez igazodtak, nem ingadozott a lábam." - Zsoltárok könyve 17, 5

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 17, 1-15

„Hozzád kiáltok, mert meghallgatsz, Istenem” (Zsoltárok könyve 17, 6). 

Miért kiált az imádkozó? Olyan távol van tőle Isten, vagy csak így hallja meg, vagy ezért hallgatja meg? Egyáltalán nem. Neki van szüksége arra, hogy egész lényével az élő Istenhez forduljon. Ajkával, hangjával is tudatosítania, vallania és hallhatóvá kell tennie meggyőződését önmagának és másoknak is: meghallgat az Úr. Erről vall a 4. zsoltár írója is: „Meghallgat az Úr, ha hozzá kiáltok” (Zsoltárok könyve 4, 4).

"Az ÚRra nézek szüntelen; nem rendülök meg, mert a jobbom felől van." - Zsoltárok könyve 16, 8

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 16, 1-11

„Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad” (Zsoltárok könyve 16, 11). 

Isten gyermekeiként egész földi életünk folyamán tanítványok maradunk. Állandóan tanulunk az Úrtól, és hitvalló bizonyságtevői vagyunk. Ha megpróbáltatások között haladunk is, Üdvözítőnk az élet útján vezet. 

Ő mondja: Jöjj, és kövess engem! A halál árnyékának völgyében sem hagy egyedül, hiszen megígérte: Veletek vagyok mindennap, a világ végezetéig. 

Jézussal közösségben ezért bizonyossággal valljuk: „Lelkem, teljes üdv a részed, hagyd a bút s a gondot el.” (MRÉ 470)

"Aki feddhetetlenül jár, igazságot cselekszik, és igazat szól szívében." - Zsoltárok könyve 15, 2

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 15, 1-5

„Uram, ki lehet sátradnak vendége...?” (Zsoltárok könyve 15, 1) 

Azzal vállal közösséget az élő Isten, aki bűnbocsánatot nyert, szóval és tettel odaszánt, neki tetsző, következetes életet folytat. Istentisztelet az élete otthonában, egyházi és világi közösségekben egyaránt. Valljuk élő hittel, tapasztalat alapján is, bizonyságtételként is: Jézusnak, Isten Fiának vére megtisztít minket minden bűntől (1Jn 1,7). Tudva, hogy Urunk megváltott népével kívánja tölteni az örökkévalóságot.

"Az ÚR letekint a mennyből az emberek fiaira, hogy lássa, van-e közöttük értelmes, aki keresi Istent." - Zsoltárok könyve 14, 2

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 14, 1-7

„...az Úr jóra fordítja népe sorsát...” (Zsoltárok könyve 14, 7) 

Istentelenség és istenellenesség özönével szembesül a zsoltáros. Embertársai hitetlensége és romlottsága súlyos teherként szorongatja. Környezetében egymást bántják, marják, de Istenhez nem kiáltanak (Zsoltárok könyve 14, 4). 

Az Istenben bízó imádkozó szabadítójához menekül, és elkötelezettséggel végzi közbenjáró tisztét. A zsoltárossal könyörögjünk, hogy embertársaink megtisztuljanak bűneikből, megszabaduljanak az Úrral szembeni közömbösségüktől, és üdvösséget nyerjenek.

Örüljön a szívem a Te segítségednek! - igehirdetés advent harmadik vasárnapján

Bibliaolvasás:

"Mert az Isten mindeneket engedetlenség alá rekesztett, hogy mindeneken könyörüljön.

Óh Isten gazdagságának, bölcseségének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az ő ítéletei s kinyomozhatatlanok az ő útai!

Mert kicsoda ismerte meg az Úr értelmét? vagy kicsoda volt néki tanácsosa?

Avagy kicsoda adott előbb néki, hogy annak visszafizesse azt?

Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké. Ámen."

Pál apostol Rómabeliekhez írt levele 11, 32-36

Check this out on Chirbit

Alapige:

"Mert én a te kegyelmedben bíztam, örüljön a szívem a te segítségednek; hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem!"

Zsoltárok könyve 13, 6

"Mert én bízom kegyelmedben, szívem ujjong szabadításodnak. Hadd énekeljek az ÚRnak, mert jót tett velem!" - Zsoltárok könyve 13, 6

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 13, 1-6

„Mert én hűségedben bízom, szívből ujjongok, hogy megsegítesz” (Zsoltárok könyve 13, 6).

Kételkedéstől örömujjongásig - ez is lehetne e zsoltár címfelirata. Nem érti a zsoltáros: meddig nem könyörül rajta az Úr, miért hagyja kétségek, félelmek, reménytelenségek áradatában. 

Imádkozása folyamatában ajándékozza meg az élő Isten azzal a teljes bizonyossággal, hogy már kifejezi az Úrba vetett bizalmát és örömét is. 

Nem kesereg, nem panaszkodik tovább, hanem megvallja a Felségesnek: „megsegítesz”. 

Töltsön meg Isten minket ezzel az élő reménységgel, adventi bizonyossággal.

Imádkozzunk közbenjáró szolgálatot végezve környezetünkért! 

"Segíts, URam, mert elfogyott a kegyes, eltűntek a hívek az emberek fiai közül!" - Zsoltárok könyve 12, 2

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 12, 1-9

„Uram, te megtartod ígéreteidet” (Zsoltárok könyve 12, 8). 

Sokunknak boldog tapasztalata ez. Áldjuk hát és magasztaljuk őt, aki Krisztusban minden ígéretét beteljesítette, és beteljesíti napjainkban is. És adjunk hálát azért, hogy ez a tény érvényes ránk is, utódainkra is, és mindazokra, „akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk” (ApCsel 2,39).

"Ha az alapokat is lerombolják, mit tehet az igaz?" - Zsoltárok könyve 11, 3

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 11, 1-7

„Ha az alapokat is lerombolják...” (Zsoltárok könyve 11, 3) 

A szekularizált, magát nagykorúnak tartó európai, illetve európai eredetű ember komoly identitásválságba került. Gondolkodásának, erkölcsiségének alapjait sikeresen lerombolta, ám nem tudott helyette jobbat, de még azonos értékűt sem létrehozni. 

A mi feladatunk, küldetésünk: rámutatni az egyetlen lehetséges, biztos, igazi fundamentumra! „Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus” (1Kor 3,11).

"URam, miért állsz távol? Miért rejtőzöl el a szükség idején?" - Zsoltárok könyve 10, 1

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 10, 1-18
„Király lesz az Úr mindörökké” (Zsoltárok könyve 10, 16).
Az Úr nemcsak választott népének, hanem az egész világnak királya.
Karácsonykor ne csak a Kisded jusson eszünkbe, hanem a Király, a „töviskoronás”, aki „nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért” (Mk 10,45). Így lett övé „minden hatalom mennyen és földön” (Mt 28,18), és így lett ő a „királyoknak Királya és uraknak Ura” (Jel 19,16).
Hálaadással dicsérjük őt!

"Megdorgáltad a népeket, elveszítetted a gonoszt, örökre eltörölted nevüket." - Zsoltárok könyve 9, 6

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 9, 1-21

„Igazságosan bíráskodik a világ fölött” (Zsoltárok könyve 9, 9) az Úr. Ezért ad hálát ennek az imádságnak az írója. 

A világ tele van igazságtalansággal, elnyomással, erőszakkal. Sokszor tűnik úgy, hogy ezek diadalmaskodnak. Az emberi bíráskodásnak bevallottan nem igazságszolgáltatás, csupán jogszolgáltatás a tevékenysége. Még ebben is gyakran érvényesül a törvényesség helyett az önkényesség, az igazság helyett a kiáltó gazság (Ézs 5,7). Ám az Úr nem hagyja el a benne bízókat, a hozzá folyamodókat (Zsoltárok könyve 9, 10-11). 

Ítélkezés helyett hálaadással bízzuk rá az igazság érvényesítését!

"Úrrá tetted őt kezed munkáin, mindent a lába alá vetettél."- Zsoltárok könyve 8, 7

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 8, 1-10

„...törődsz vele...” (Zsoltárok könyve 8, 5) 

Régi szép teológiai igazságok ismerete ellenére, magyar református népünk életében gyakorlatilag advent a karácsonyra, az ünnepre való készülődés jegyében telik el. Számomra pedig a rácsodálkozás minősített időszaka. 

A zsoltáros is rácsodálkozik Isten végtelen szeretetére, ahogy törődik a mulandó, a halandó emberrel. Én is „csodálva, imádva tekintek kegyelminek tengeribe, és hallgatom édes örömmel, mit róla tanít az Ige” (H 32). 

Ne csak az ünnepre készülődjünk, hanem a velünk törődőt, az Ünnepeltet várjuk!

"Az ÚR ítéli meg a népeket. Ítélj meg engem, URam, igazságom és ártatlanságom szerint!" - Zsoltárok könyve 7, 9

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 7, 1-18

„Hálát adok az Úrnak” (Zsoltárok könyve 7, 18). Ez a zsoltár egy segítségre szoruló ember imádsága. Nehéz helyzetében az egyetlen, igazi segítséget adni tudó Isten szabadításáért esedezik. Mi is gyakran átéljük, hogy segítségre van szükségünk. Előbb-utóbb arra is rájövünk, hogy a még oly jóleső emberi segítség végső soron kevés. 

Onnan felülről (Jak 1,17) való nagy ajándék ez a felismerés. Már ezért is hálát kell adnunk. Azért pedig kiváltképpen, ha olyan hitet kaptunk, hogy egy-egy nehéz élethelyzetben meg tudjuk köszönni a szabadítást, még ha utólagos is a köszönetnyilvánítás, hiszen már mielőtt kértük, már mielőtt megszülettünk, Jézus Krisztus megszabadított.

Imádkozz a reménységben! - adventvasárnapi igehirdetés

Bibliaolvasás:

"És kijővén Jézus a templomból, tovább méne; és hozzámenének az ő tanítványai, hogy mutogassák néki a templom épületeit.

Jézus pedig monda nékik: Nem látjátok-é mind ezeket? Bizony mondom néktek: Nem marad itt kő kövön, mely le nem romboltatik.

Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?

És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket,

Mert sokan jőnek majd az én nevemben, akik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek.

Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég.

Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé.

Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete.

Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért.

És akkor sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, és gyűlölik egymást.

És sok hamis próféta támad, akik sokakat elhitetnek.

És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.

De aki mindvégig állhatatos marad, az idvezül.

És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég."

Máté evangéliuma 24, 1-14

Check this out on Chirbit

Alapige:

"Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat."

Zsoltárok könyve 6, 10

"Meghallgatta könyörgésemet az ÚR, elfogadja imádságomat az ÚR." - Zsoltárok könyve 6, 10

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 6, 1-11

„Uram, ne feddj meg haragodban” (Zsoltárok könyve 6, 2). 

A bűnben fogant, vétekben született ember méltó Isten haragjára és ítéletére, hiszen egész személyiségével rosszra hajlik, képtelen a maga erejéből a jóra, így szüntelenül áthágja Isten törvényét. Mindezek miatt halált és kárhozatot érdemelne - a régi szép bűnbánati imádság szerint. 

Megvallva bűneinket, adventben adjunk hálát azért, hogy eljött értünk Isten Fia éppen azért, hogy ne maradjon rajtunk Isten haragja (Jn 3,36).

Imádkozzunk azért, hogy segítsen meg Istenünk, hogy az ünnepekben az Ünnepelttel, az Ő egyszülött Fiával, Jézus Krisztussal (újra)találkozhassunk! 

"Elveszíted, akik hazugságot szólnak, a vérszomjas és álnok embert gyűlöli az ÚR." - Zsoltárok könyve 5, 7

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 5, 1-13

„Mind örülnek majd, akik hozzád menekülnek.” (Zsoltárok könyve 5, 12) Bármekkora nehézségek szegélyezik életutunkat, bármennyire gonosznak tapasztaljuk az embereket (Zsoltárok könyve 5, 5-7) és az általuk okozott sérelmeket (Zsoltárok könyve 5, 10), Istenhez menekülhetünk (Zsoltárok könyve 5, 12) beszéddel (Zsoltárok könyve 5, 2), imádsággal (Zsoltárok könyve 5, 3) és istentisztelettel (Zsoltárok könyve 5, 8) egyaránt. Egészen kitüntető lehetőségünk, hogy eleve úgy kezdhetjük napjainkat, hogy már korán reggel (Zsoltárok könyve 5, 4) kérjük Urunk útmutatását (Zsoltárok könyve 5, 9), örömöt merítünk a vele való kapcsolatból (Zsoltárok könyve 5, 12), és áldásának rendeljük alá életünket (Zsoltárok könyve 5, 13).

"Igaz áldozattal áldozzatok, és bízzatok az ÚRban!" - Zsoltárok könyve 4, 6

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 4, 1-9

„Szorult helyzetemből adj nekem kiutat...!” (Zsoltárok könyve 4, 2) Főleg a „szorult helyzetből” kiutat keresve (Zsoltárok könyve 4, 2) áhítjuk a jót (Zsoltárok könyve 4, 7) annyira, hogy készek vagyunk akár (hangszeres) erősítéssel (Zsoltárok könyve 4, 1-2) túlkiabálni a bántó zsivajt (Zsoltárok könyve 4, 3). 

Megnyugvást ad ilyenkor is az a tudat, hogy Istennél meghallgatás, szabadítás (Zsoltárok könyve 4, 4), öröm (Zsoltárok könyve 4, 8) és biztonság (Zsoltárok könyve 4, 9) vár. Minden este lecsillapíthatjuk lelkünket (Zsoltárok könyve 4, 5), folyamatosan bizalommal (Zsoltárok könyve 4, 6) helyezhetjük életünket Urunk kezébe (Zsoltárok könyve 4, 9).

"De te, ó, URam, pajzsom vagy nekem, dicsőségem, aki fölmagasztalod a fejem." - Zsoltárok könyve 3, 4

Bibliaolvasás: Zsoltárok könyve 3, 1-9

Amikor szinte meneküléssé válik az élet (Zsoltárok könyve 3, 1), amikor úgy érezzük, hogy csak ellenségek vesznek körül (Zsoltárok könyve 3, 2), és a hitünket is támadások érik (Zsoltárok könyve 3, 3), szabad Istenünktől segítséget kérni (Zsoltárok könyve 3, 5 és 8), és tőle tartást (Zsoltárok könyve 3, 6) és bátorságot (Zsoltárok könyve 3, 7) nyerni. „...Uram, pajzsom vagy” (Zsoltárok könyve 3, 4), aki védesz kívülről; „dicsőségem” vagy, aki megtöltesz felülről; lelkem erősítője vagy, „aki fölemeled fejem” (Zsoltárok könyve 3, 4). Krisztus oldalán állva az élet megtapasztalt szabadítás és áldás (Zsoltárok könyve 3, 9).