2015. február 22., vasárnap

Meglátni Isten dicsőségét - Böjtfővasárnapi istentisztelet úrvacsoraosztással

Bibliaolvasás:
"Sokan hivének azért ő benne ama zsidók közül, akik Máriához mentek vala, és láták, amiket cselekedett vala.
De némelyek azok közül elmenének a farizeusokhoz, és elbeszélék nékik, amiket Jézus cselekedett vala.
Egybegyűjték azért a papifejedelmek és a farizeusok a főtanácsot, és mondának: Mit cselekedjünk? mert ez az ember sok csodát mível.
Ha ekképpen hagyjuk őt, mindenki hinni fog ő benne: és eljőnek majd a rómaiak és elveszik tőlünk mind e helyet, mind e népet.
Egy pedig ő közülök, Kajafás, aki főpap vala abban az esztendőben, monda nékik: Ti semmit sem tudtok.
Meg sem gondoljátok, hogy jobb nékünk, hogy egy ember haljon meg a népért, és az egész nép el ne vesszen.
Ezt pedig nem magától mondta: hanem mivelhogy abban az esztendőben főpap vala, jövendőt monda, hogy Jézus meg fog halni a népért;
És nemcsak a népért, hanem azért is, hogy az Istennek elszéledt gyermekeit egybegyűjtse."
János evangéliuma 11, 45-52

Alapige:
"Monda néki Jézus: Nem mondtam-é néked, hogy ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét?"
János evangéliuma 11, 40

Gyászjelentés: Szabó Mihály

2015. február 21.-én életének 67. esztendejében örök nyugalomra tért Szabó Mihály testvérünk. Isten akaratába belenyugodva búcsúzunk tőle. Virrasztására szombaton este 19 órától a Református Temető Ravatalozójánál került sor, utolsó földi útjára vasárnap délután 14 órától kísértük el.
Az Úr vigasztalja meg gyászoló testvéreinket a feltámadás reménységével, elköltözött testvérünket pedig részeltesse a megváltás drága ajándékában.

Virrasztási ige és imádság:
"Mert azt tartom, hogy amiket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik.
Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.
Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, aki az alá vetette.
Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára.
Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig.
Nemcsak ez pedig, hanem magok a Lélek zsengéjének birtokosai, mi magunk is fohászkodunk magunkban, várván a fiúságot, a mi testünknek megváltását.
Mert reménységben tartattunk meg; a reménység pedig, ha láttatik, nem reménység; mert amit lát valaki, miért reményli is azt?
Ha pedig, amit nem látunk, azt reméljük, békességes tűréssel várjuk.
Hasonlatosképpen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.
Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.
Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javokra van, mint akik az ő végzése szerint hivatalosak.
Mert akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi között.
Akiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és akiket elhívott, azokat meg is igazította; akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.
Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?
Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?
Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, aki megigazít;
Kicsoda az, aki kárhoztat? Krisztus az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, aki az Isten jobbján van, aki esedezik is érettünk:
Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é?
Amint meg van írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek mint vágó juhokat.
De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, aki minket szeretett.
Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők,
Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban."
Pál apostol Rómabeliekhez írt levele 8, 18-39

Temetési istentisztelet:
"Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők,
Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban."
Pál apostol Rómabeliekhez írt levele 8, 38-39

2015. február 21., szombat

Ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét - bűnbánati istentisztelet

Bibliaolvasás:
"Jézus azért, amint látja vala, hogy az sír és sírnak a vele jött zsidók is, elbúsula lelkében és igen megrendüle.
És monda: Hová helyeztétek őt? Mondának néki: Uram, jer és lásd meg!
Könnyekre fakadt Jézus.
Mondának azért a zsidók: Ímé, mennyire szerette őt!
Némelyek pedig mondának közülök: Nem megtehette volna-é ez, aki a vaknak szemét felnyitotta, hogy ez ne haljon meg?
Jézus pedig újra felindulva magában, oda megy vala a sírhoz. Az pedig egy üreg vala, és kő feküvék rajta.
Monda Jézus: Vegyétek el a követ. Monda néki a megholtnak nőtestvére, Mártha: Uram, immár szaga van, hiszen negyednapos.
Monda néki Jézus: Nem mondtam-é néked, hogy ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét?
Elvevék azért a követ onnan, ahol a megholt feküszik vala. Jézus pedig felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám, hálát adok néked, hogy meghallgattál engem.
Tudtam is én, hogy te mindenkor meghallgatsz engem; csak a körülálló sokaságért mondtam, hogy elhigyjék, hogy te küldtél engem.
És mikor ezeket mondá, fenszóval kiálta: Lázár, jőjj ki!
És kijöve a megholt, lábain és kezein kötelékekkel megkötözve, és az orcája kendővel vala leborítva. Monda nékik Jézus: Oldozzátok meg őt, és hagyjátok menni."
János evangéliuma 11, 33-44

Check this out on Chirbit

2015. február 20., péntek

Hová menjünk bűneink terhével?

Alapige:
"Vala pedig egy beteg, Lázár, Bethániából, Máriának és az ő testvérének, Márthának falujából.
Az a Mária volt pedig az, akinek a testvére Lázár beteg vala, aki megkente vala az Urat kenettel és a hajával törlé meg annak lábait.
Küldének azért a testvérek ő hozzá, mondván: Uram, ímé, akit szeretsz, beteg.
Jézus pedig, amikor ezt hallotta, monda: Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségére való, hogy dicsőíttessék általa az Istennek Fia.
Szereti vala pedig Jézus Márthát és annak nőtestvérét, és Lázárt.
Mikor azért meghallá, hogy beteg, akkor két napig marada azon a helyen, ahol vala.
Ez után aztán monda tanítványainak: Menjünk ismét Júdeába.
Mondának néki a tanítványok: Mester, most akarnak vala téged megkövezni a Júdabeliek, és újra oda mégy?
Felele Jézus: Avagy nem tizenkét órája van-é a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világnak világosságát.
De aki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen abban világosság.
Ezeket mondá; és ezután monda nékik: Lázár, a mi barátunk, elaludt; de elmegyek, hogy felköltsem őt.
Mondának azért az ő tanítványai: Uram, ha elaludt, meggyógyul.
Pedig Jézus annak haláláról beszélt; de ők azt hitték, hogy álomnak alvásáról szól.
Ekkor azért nyilván monda nékik Jézus: Lázár megholt.
És örülök, hogy nem voltam ott, ti érettetek, hogy higyjetek. De menjünk el ő hozzá!
Monda azért Tamás, aki Kettősnek mondatik, az ő tanítványtársainak: Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele.
Elmenvén azért Jézus, úgy találá, hogy az már négy napja vala sírban.
Bethánia pedig közel vala Jeruzsálemhez, mintegy tizenöt futamatnyira;
És a zsidók közül sokan mentek vala Márthához és Máriához, hogy vigasztalják őket az ő testvérök felől.
Mártha azért, amint hallja vala, hogy Jézus jő, elébe méne; Mária pedig otthon ül vala.
Monda azért Mártha Jézusnak: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.
De most is tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja néked az Isten.
Monda néki Jézus: Feltámad a te testvéred.
Monda néki Mártha: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon.
Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz én bennem, ha meghal is, él;
És aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt?
Monda néki: Igen Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Istennek Fia, aki e világra jövendő vala.
És amint ezeket mondotta vala, elméne, és titkon szólítá az ő testvérét Máriát, mondván: A Mester itt van és hív téged.
Mihelyt ez hallá, felkele hamar és hozzá méne.
Jézus pedig nem ment vala még be a faluba, hanem azon a helyen vala, ahová Mártha elébe ment vala.
A zsidók azért, akik ő vele otthon valának és vigasztalák őt, látván, hogy Mária hamar felkél és kimegy vala, utána menének, ezt mondván: A sírhoz megy, hogy ott sírjon.
Mária azért, amint oda ére, ahol Jézus vala, meglátván őt, az ő lábaihoz esék, mondván néki: Uram, ha itt voltál volna, nem halt volna meg az én testvérem."
János evangéliuma 11, 1-31

2015. február 18., szerda

Melyik dologért köveztek meg engem?

Bűnbánati istentisztelet Böjtfővasárnapi úrvacsoravételre készülve

Bibliaolvasás:
"Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt (Jézust).
Felele nékik Jézus: Sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért köveztek meg engem?
Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.
Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?
Ha azokat isteneknek mondá, akikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),
Arról mondjátok-é ti, akit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!
Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;
Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok.
Ismét meg akarák azért őt fogni; de kiméne az ő kezökből.
És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, ahol János először keresztelt vala; és ott marada.
És sokan menének ő hozzá és mondják vala, hogy: János nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, amit János e felől mondott, igaz vala.
És sokan hivének ott ő benne."
János evangéliuma 10, 31-42

2015. február 17., kedd

Gyászjelentés: Vékás András

2015. február 16.-án életének 74. esztendejében örök nyugalomra tért Vékás András atyánkfia. Isten akaratába belenyugodva búcsúzunk tőle. Virrasztására kedden este 18 órától a Református Temető Ravatalozójánál kerül sor, utolsó földi útjára szerdán kísérhetjük el.
Az Úr vigasztalja meg gyászoló testvéreinket a feltámadás reménységével, elköltözött testvérünket pedig részeltesse a megváltás drága ajándékában.


Virrasztási ige és imádság:
"Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának:
Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk.
Mert azért halt meg és támadott fel és elevenedett meg Krisztus, hogy mind holtakon mind élőkön uralkodjék.
Te pedig miért kárhoztatod a te atyádfiát? avagy te is miért veted meg a te atyádfiát? Hiszen mindnyájan oda állunk majd a Krisztus ítélőszéke elé.
Mert meg van írva: Élek én, mond az Úr, mert nékem hajol meg minden térd, és minden nyelv Istent magasztalja."
Pál apostol rómabeliekhez írt levele 14,7-11

Check this out on Chirbit

Temetési istentisztelet:
"Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának:
Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk.
Mert azért halt meg és támadott fel és elevenedett meg Krisztus, hogy mind holtakon mind élőkön uralkodjék.
"
Pál apostol rómabeliekhez írt levele 14,7-9

Gyászjelentés: Fodor János

Életének 83. évében, hosszú betegség után 2015. február 16.-án Fodor János a Mindenható Úr Istennek adta vissza lelkét. Virrasztása hétfő este 18 órától a Református Temető Ravatalozójánál lett megtartva, temetésére kedden 14 órától került sor.
Az Úr vigasztalja meg gyászoló testvéreinket a feltámadás reménységével, elköltözött testvérünknek pedig adjon csendes pihenést.


Virrasztási ige és imádság:
"Dávid zsoltára. Uram, hallgasd meg könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra; hűséged és igazságod szerint hallgass meg engemet.
Ne szállj perbe a te szolgáddal, mert egy élő sem igaz előtted!
Ímé, ellenség üldözi lelkemet, a földhöz paskolja éltemet; betaszít engem a sötétségbe amilyen a régen megholtaké!
Elcsügged bennem a lelkem, felháborodik bennem a szívem!
Megemlékezem a régi időkről, elgondolom minden te dolgodat; kezed munkáiról elmélkedem.
Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy eped utánad. Szela.
Siess, hallgass meg engem Uram! Elfogyatkozik az én lelkem. Ne rejtsd el orcádat előlem, hogy ne legyek hasonló a sírba szállókhoz.
Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az útat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!
Szabadíts meg engem ellenségeimtől, Uram; hozzád menekülök!
Taníts meg engem a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen engem az egyenes földön.
Eleveníts meg engem, Uram, a te nevedért; vidd ki lelkemet a nyomorúságból a te igazságodért!"
Zsoltárok könyve 143,1-11


Temetési igehirdetés:
"Taníts meg engem a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen engem az egyenes földön.
Eleveníts meg engem, Uram, a te nevedért; vidd ki lelkemet a nyomorúságból a te igazságodért!"
Zsoltárok könyve 14, 10-11

2015. február 15., vasárnap

Imahét nyolcadik napja - TANÚSÁG - vasárnap délelőtti igehirdetés

Sokan hittek benne az asszony szava miatt (Jn 4,39) 
2Móz 3,13‑15 Mózes az égő csipkebokornál 
Zsolt 30 „Uram, …életben tartottál” 
Róm 10,14‑17 „Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!” 
Jn 4,27‑30.39‑40 Sokan hittek benne az asszony szava miatt 

Bibliaolvasás:
"Monda néki Jézus: Én vagyok az, aki veled beszélek.
Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele?
Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek:
Jertek, lássatok egy embert, aki megmonda nékem mindent, amit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus?
Kimenének azért a városból, és hozzá menének.
Aközben pedig kérék őt a tanítványok, mondván: Mester, egyél!
Ő pedig monda nékik: Van nékem eledelem, amit egyem, amit ti nem tudtok.
Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni?
Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, aki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem.
Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra.
És aki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen.
Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató.
Én annak az aratására küldtelek titeket, amit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok.
Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, aki bizonyságot tett vala, hogy: Mindent megmondott nékem, amit cselekedtem."
János evangéliuma 4, 26-39

Alapige:
"Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim"
János evangéliuma 10, 14

2015. február 14., szombat

Imahét hetedik napja - BIZONYSÁGTÉTEL - ft. Csűry István, Nagyvárad-Őssi lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének igehirdetési szolgálata

7. nap, Február 14. Szombat  - igehirdetéssel szolgál ft. Csűry István, Nagyvárad-Őssi lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke
BIZONYSÁGTÉTEL „Adj innom!” (Jn 4,7)
4Móz 20,1‑11 Izráel fiai Meríbánál
Zsolt 119,10‑20 „Igédről nem feledkezem meg”
Róm 15,2‑7 „Kölcsönös egyetértés legyen közöttetek”
Jn 4,7‑15 „Adj innom!”
Alapige:
"Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!"
János evangéliuma 4, 7

ft. Csűry István, püspök

A hetedik napon készült videók:















2015. február 13., péntek

Imahét hatodik napja - BIZONYSÁGTÉTEL - Módi József, ágyai lelkipásztor, az Aradi Református Egyházmegye esperesének szolgálata

BIZONYSÁGTÉTEL „a víz…, amelyet én adok neki, … örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.” (Jn 4,14) 
2Móz 2,15‑22 Mózes Midján kútjánál 
Zsolt 91 Aki a Felséges rejtekében lakik 
1Jn 4,16‑21 A teljes szeretet kiűzi a félelmet 
Jn 4,11‑15 „Örök életre buzgó víz forrásává lesz benne” 

Alapige:
"Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.
Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?
Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, aki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?
Felele Jézus és monda néki: Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:
Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne.
Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni!"
János evangéliuma 4, 10-15


igehirdetéssel szolgált Módi József, ágyai lelkipásztor, az Aradi Református Egyházmegye esperese

Ezen a napon készült felvételek:




Királyi gyermek vagyok én... - az imaheti ének tanulása



Királyi gyermek vagyok én
Van nékem koronám!
Megváltóm kegyelme egyém,
Nem hágy el soha már!

Jézussal járom utamat,
megfogva a kezét.
Királyi gyermek vagyok én,
és nékem ez elég.

Királyi gyermek vagyok én
Van hófehér ruhám!
Megváltóm vére mosta le,
Ott fenn a Golgotán!

Jézussal járom utamat,
megfogva a kezét.
Királyi gyermek vagyok én,
és nékem ez elég.

2015. február 12., csütörtök

Imahét ötödik napja - KINYILATKOZTATÁS - Nemes Emil, feketegyarmati lelkipásztor szolgálata

5. nap, Február 12. Csütörtök- igehirdetéssel szolgál Nemes Emil, feketegyarmati lelkipásztor
KINYILATKOZTATÁS „Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély…” (Jn 4,11) 
1Móz 46,1‑7 Isten ezt mondta Jákóbnak: „Ne félj lemenni Egyiptomba”
Zsolt 133 Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!
ApCsel 2,1‑11 A pünkösd napja
Jn 4,7‑15 „Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély…”
Alapige:
"Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, aki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.
Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?
Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, aki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?
Felele Jézus és monda néki: Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:
Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne."
János evangéliuma 4, 9-13



A Feketegyarmati Református Egyházközség kórusának énekszolgálata:





Imahét negyedik napja - LEMONDÁS - Ardai Erika, nagyszalontai korházlelkész szolgálata

4. nap, Február 11. Szerda - igehirdetéssel szolgált Ardai Erika, a nagyszalontai református öregotthon lelkipásztora.
LEMONDÁS Az asszony pedig otthagyta korsóját (Jn 4,28) 
1Móz 11,31‑12,4 Az Úr ezt mondta Ábrámnak: „Nagy néppé teszlek, és megáldalak” 
Zsolt 23 Az Úr az én pásztorom 
ApCsel 10,9‑20 „Amit az Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak” 
Jn 4,25‑28 Az asszony pedig otthagyta korsóját 
Alapige:
"Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (aki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent.
Monda néki Jézus: Én vagyok az, aki veled beszélek.
Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele?
Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba..."
János evangéliuma 4, 25-28



2015. február 10., kedd

Imahét harmadik napja - BEISMERÉS - Gecse Tamás, angyalkúti lelkipásztor szolgálata

Alapige:
"Samárián kell vala pedig általmennie.
Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, amelyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek.
Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala.
Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!
Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, aki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.
Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?
Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, aki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?
Felele Jézus és monda néki: Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:
Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne.
Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni!
Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jőjj ide!
Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem;
Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.
Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy."
János evangéliuma 4, 4-19


2015. február 9., hétfő

Imahét II. nap: Vékony Zsolt József - Szentleányfalva


Alapige:
"Samárián kell vala pedig általmennie.
Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, amelyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek.
Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala."
János evangéliuma 4, 4-6 



2015. február 8., vasárnap

Imahét első napja: Mennyei látás - vasárnap délelőtti igehirdetés

Bibliaolvasás:
"Elhagyá (Jézus) Júdeát és elméne ismét Galileába.
Samárián kell vala pedig általmennie.
Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, amelyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek.
Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala.
Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!
Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, aki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.
Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?
Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, aki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?
Felele Jézus és monda néki: Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:
Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne.
Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni!
Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jőjj ide!
Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem;
Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.
Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy.
A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol imádkozni kell.
Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nekem, hogy eljő az óra, amikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.
Ti azt imádjátok, amit nem ismertek; mi azt imádjuk, amit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt.
De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.
Az Isten lélek: és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.
Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (aki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent.
Monda néki Jézus: Én vagyok az, aki veled beszélek.
Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele?
Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek:
Jertek, lássatok egy embert, aki megmonda nékem mindent, amit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus?
Kimenének azért a városból, és hozzá menének.
Aközben pedig kérék őt a tanítványok, mondván: Mester, egyél!
Ő pedig monda nékik: Van nékem eledelem, amit egyem, amit ti nem tudtok.
Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni?
Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, aki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem."
János evangéliuma 4, 3-34

Alapige:
"Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!"
Példabeszédek könyve 29, 18 

Check this out on Chirbit

2015. február 1., vasárnap

Imaheti programunk

Imaheti program - 2015 - Imahét a Krisztus-hívők egységéért 

Jézus így szólt hozzá: „Adj innom!”  (Jn 4,7) 
Bibliaolvasás Jn 4,1‑42


1. nap, Február 8. Vasárnap, de. 11 óra - igehirdetéssel szolgál Lőrincz Lóránd - Péter lelkipásztor 
MEGSZÓLÍTÁS Samárián kellett pedig átmennie (Jn 4,4) 
1Móz 24,10‑33 Ábrahám és Rebeka a kútnál 
Zsolt 42 Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez 
2Kor 8,1‑7 Macedónia gyülekezeteinek adakozása 
Jn 4,1‑4 Samárián kellett pedig átmennie 

2. nap, Február 9. Hétfő, este 18 óra - igehirdetéssel szolgál VékonyZsolt József, szentleányfalvi lelkipásztor
BEISMERÉS Jézus akkor az úttól elfáradva leült a forrásnál (Jn 4,6) 
1Móz 29,1‑14 Jákób és Ráhel a kútnál 
Zsolt 137 Hogyan énekelhetnénk éneket az Úrról idegen földön? 
1Kor 1,10‑18 Mindenki így beszél köztetek: „Én Pálé vagyok, én Apollósé…” 
Jn 4,5‑6 Jézus akkor az úttól elfáradva leült a forrásnál 

3. nap, Február 10. Kedd este 18 óra - igehirdetéssel szolgál Gecse Tamás, angyalkúti lelkipásztor BEISMERÉS „Nincs férjem.” (Jn 4,17) 
2Kir 17,24‑34 Asszíria elfoglalja Samáriát 
Zsolt 139,1‑12 „Uram, te megvizsgálsz, és ismersz engem” 
Róm 7,1‑4 „Meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által” 
Jn 4,16‑19 „Nincs férjem.” 

4. nap, Február 11. Szerda este 18 óra - igehirdetéssel szolgál Mikló Ferencz, nagyszalontai lelkipásztor, a Bihari Református Egyházmegye esperese
LEMONDÁS Az asszony pedig otthagyta korsóját (Jn 4,28) 
1Móz 11,31‑12,4 Az Úr ezt mondta Ábrámnak: „Nagy néppé teszlek, és megáldalak” 
Zsolt 23 Az Úr az én pásztorom 
ApCsel 10,9‑20 „Amit az Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak” 
Jn 4,25‑28 Az asszony pedig otthagyta korsóját 

5. nap, Február 12. Csütörtök este 18 óra - igehirdetéssel szolgál Nemes Emil, feketegyarmati lelkipásztor  
KINYILATKOZTATÁS „Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély…” (Jn 4,11) 
1Móz 46,1‑7 Isten ezt mondta Jákóbnak: „Ne félj lemenni Egyiptomba” 
Zsolt 133 Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! 
ApCsel 2,1‑11 A pünkösd napja 
Jn 4,7‑15 „Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély…” 

6. nap, Február 13. Péntek este 18 óra - igehirdetéssel szolgál Módi József, ágyai lelkipásztor, az Aradi Református Egyházmegye esperese
BIZONYSÁGTÉTEL „a víz…, amelyet én adok neki, … örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.” (Jn 4,14) 
2Móz 2,15‑22 Mózes Midján kútjánál 
Zsolt 91 Aki a Felséges rejtekében lakik 
1Jn 4,16‑21 A teljes szeretet kiűzi a félelmet 
Jn 4,11‑15 „Örök életre buzgó víz forrásává lesz benne” 

7. nap, Február 14. Szombat este 18 óra - igehirdetéssel szolgál Csűry István, Nagyvárad-Őssi lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke  
BIZONYSÁGTÉTEL „Adj innom!” (Jn 4,7) 
4Móz 20,1‑11 Izráel fiai Meríbánál 
Zsolt 119,10‑20 „Igédről nem feledkezem meg” 
Róm 15,2‑7 „Kölcsönös egyetértés legyen közöttetek” 
Jn 4,7‑15 „Adj innom!” 

8. nap, Február 15. Vasárnap 11 óra - igehirdetéssel szolgál Lőrincz Lóránd - Péter lelkipásztor 
TANÚSÁG Sokan hittek benne az asszony szava miatt (Jn 4,39) 
2Móz 3,13‑15 Mózes az égő csipkebokornál 
Zsolt 30 „Uram, …életben tartottál” 
Róm 10,14‑17 „Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!” 
Jn 4,27‑30.39‑40 Sokan hittek benne az asszony szava miatt 

Arany alma ezüst tányéron - vasárnap délelőtti igehirdetés

Bibliaolvasás:
„Jézus pedig elméne az Olajfák hegyére. Jó reggel azonban ismét ott vala a templomban, és az egész nép hozzá méne; és leülvén, tanítja vala őket. Az írástudók és a farizeusok pedig egy asszonyt vivének hozzá, a kit házasságtörésen kaptak vala, és a középre állítván azt, Mondának néki: Mester, ez az asszony tetten kapatott, mint házasságtörő. A törvényben pedig megparancsolta nékünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg: te azért mit mondasz? Ezt pedig azért mondák, hogy megkísértsék őt, hogy legyen őt mivel vádolniok. Jézus pedig lehajolván, az ujjával ír vala a földre. De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ. És újra lehajolván, írt vala a földre. Azok pedig ezt hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymásután kimenének a vénektől kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala és az asszony a középen állva. Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged? Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda néki: Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!”
Jn 8,1-11

Alapige:
„Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!”
Példabeszédek könyve 25,11