2015. február 13., péntek
Királyi gyermek vagyok én... - az imaheti ének tanulása
Királyi gyermek vagyok én
Van nékem koronám!
Megváltóm kegyelme egyém,
Nem hágy el soha már!
Jézussal járom utamat,
megfogva a kezét.
Királyi gyermek vagyok én,
és nékem ez elég.
Királyi gyermek vagyok én
Van hófehér ruhám!
Megváltóm vére mosta le,
Ott fenn a Golgotán!
Jézussal járom utamat,
megfogva a kezét.
Királyi gyermek vagyok én,
és nékem ez elég.
2015. február 12., csütörtök
Imahét ötödik napja - KINYILATKOZTATÁS - Nemes Emil, feketegyarmati lelkipásztor szolgálata
5. nap, Február 12. Csütörtök- igehirdetéssel szolgál Nemes Emil, feketegyarmati lelkipásztor
KINYILATKOZTATÁS „Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély…” (Jn 4,11)
1Móz 46,1‑7 Isten ezt mondta Jákóbnak: „Ne félj lemenni Egyiptomba”
Zsolt 133 Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!
ApCsel 2,1‑11 A pünkösd napja
Jn 4,7‑15 „Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély…”
Alapige:
KINYILATKOZTATÁS „Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély…” (Jn 4,11)
1Móz 46,1‑7 Isten ezt mondta Jákóbnak: „Ne félj lemenni Egyiptomba”
Zsolt 133 Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!
ApCsel 2,1‑11 A pünkösd napja
Jn 4,7‑15 „Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély…”
Alapige:
"Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, aki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.
Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?
Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, aki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?
Felele Jézus és monda néki: Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:
Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne."
János evangéliuma 4, 9-13
A Feketegyarmati Református Egyházközség kórusának énekszolgálata:
Imahét negyedik napja - LEMONDÁS - Ardai Erika, nagyszalontai korházlelkész szolgálata
4. nap, Február 11. Szerda - igehirdetéssel szolgált Ardai Erika, a nagyszalontai református öregotthon lelkipásztora.
LEMONDÁS Az asszony pedig otthagyta korsóját (Jn 4,28)
1Móz 11,31‑12,4 Az Úr ezt mondta Ábrámnak: „Nagy néppé teszlek, és megáldalak”
Zsolt 23 Az Úr az én pásztorom
ApCsel 10,9‑20 „Amit az Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak”
Jn 4,25‑28 Az asszony pedig otthagyta korsóját
Alapige:
"Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (aki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent.
Monda néki Jézus: Én vagyok az, aki veled beszélek.
Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele?
Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba..."
János evangéliuma 4, 25-28
2015. február 10., kedd
Imahét harmadik napja - BEISMERÉS - Gecse Tamás, angyalkúti lelkipásztor szolgálata
Alapige:
"Samárián kell vala pedig általmennie.
Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, amelyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek.
Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala.
Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!
Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, aki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.
Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?
Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, aki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?
Felele Jézus és monda néki: Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:
Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne.
Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni!
Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jőjj ide!
Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem;
Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.
Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy."
János evangéliuma 4, 4-19
2015. február 9., hétfő
Imahét II. nap: Vékony Zsolt József - Szentleányfalva
Alapige:
"Samárián kell vala pedig általmennie.
Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, amelyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek.
Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala."
János evangéliuma 4, 4-6
2015. február 8., vasárnap
Imahét első napja: Mennyei látás - vasárnap délelőtti igehirdetés
Bibliaolvasás:
"Elhagyá (Jézus) Júdeát és elméne ismét Galileába.
Samárián kell vala pedig általmennie.
Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, amelyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek.
Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala.
Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!
Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, aki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.
Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?
Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, aki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?
Felele Jézus és monda néki: Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:
Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne.
Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni!
Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jőjj ide!
Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem;
Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.
Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy.
A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol imádkozni kell.
Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nekem, hogy eljő az óra, amikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.
Ti azt imádjátok, amit nem ismertek; mi azt imádjuk, amit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt.
De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.
Az Isten lélek: és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.
Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (aki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent.
Monda néki Jézus: Én vagyok az, aki veled beszélek.
Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele?
Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek:
Jertek, lássatok egy embert, aki megmonda nékem mindent, amit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus?
Kimenének azért a városból, és hozzá menének.
Aközben pedig kérék őt a tanítványok, mondván: Mester, egyél!
Ő pedig monda nékik: Van nékem eledelem, amit egyem, amit ti nem tudtok.
Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni?
Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, aki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem."
János evangéliuma 4, 3-34
Alapige:
"Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!"
Példabeszédek könyve 29, 18
2015. február 1., vasárnap
Imaheti programunk
Imaheti program - 2015 - Imahét a Krisztus-hívők egységéért
Jézus így szólt hozzá: „Adj innom!” (Jn 4,7)
Bibliaolvasás Jn 4,1‑42
1. nap, Február 8. Vasárnap, de. 11 óra - igehirdetéssel szolgál Lőrincz Lóránd - Péter lelkipásztor
MEGSZÓLÍTÁS Samárián kellett pedig átmennie (Jn 4,4)
1Móz 24,10‑33 Ábrahám és Rebeka a kútnál
Zsolt 42 Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez
2Kor 8,1‑7 Macedónia gyülekezeteinek adakozása
Jn 4,1‑4 Samárián kellett pedig átmennie
2. nap, Február 9. Hétfő, este 18 óra - igehirdetéssel szolgál VékonyZsolt József, szentleányfalvi lelkipásztor
BEISMERÉS Jézus akkor az úttól elfáradva leült a forrásnál (Jn 4,6)
1Móz 29,1‑14 Jákób és Ráhel a kútnál
Zsolt 137 Hogyan énekelhetnénk éneket az Úrról idegen földön?
1Kor 1,10‑18 Mindenki így beszél köztetek: „Én Pálé vagyok, én Apollósé…”
Jn 4,5‑6 Jézus akkor az úttól elfáradva leült a forrásnál
3. nap, Február 10. Kedd este 18 óra - igehirdetéssel szolgál Gecse Tamás, angyalkúti lelkipásztor BEISMERÉS „Nincs férjem.” (Jn 4,17)
2Kir 17,24‑34 Asszíria elfoglalja Samáriát
Zsolt 139,1‑12 „Uram, te megvizsgálsz, és ismersz engem”
Róm 7,1‑4 „Meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által”
Jn 4,16‑19 „Nincs férjem.”
4. nap, Február 11. Szerda este 18 óra - igehirdetéssel szolgál Mikló Ferencz, nagyszalontai lelkipásztor, a Bihari Református Egyházmegye esperese
LEMONDÁS Az asszony pedig otthagyta korsóját (Jn 4,28)
1Móz 11,31‑12,4 Az Úr ezt mondta Ábrámnak: „Nagy néppé teszlek, és megáldalak”
Zsolt 23 Az Úr az én pásztorom
ApCsel 10,9‑20 „Amit az Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak”
Jn 4,25‑28 Az asszony pedig otthagyta korsóját
5. nap, Február 12. Csütörtök este 18 óra - igehirdetéssel szolgál Nemes Emil, feketegyarmati lelkipásztor
KINYILATKOZTATÁS „Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély…” (Jn 4,11)
1Móz 46,1‑7 Isten ezt mondta Jákóbnak: „Ne félj lemenni Egyiptomba”
Zsolt 133 Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!
ApCsel 2,1‑11 A pünkösd napja
Jn 4,7‑15 „Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély…”
6. nap, Február 13. Péntek este 18 óra - igehirdetéssel szolgál Módi József, ágyai lelkipásztor, az Aradi Református Egyházmegye esperese
BIZONYSÁGTÉTEL „a víz…, amelyet én adok neki, … örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.” (Jn 4,14)
2Móz 2,15‑22 Mózes Midján kútjánál
Zsolt 91 Aki a Felséges rejtekében lakik
1Jn 4,16‑21 A teljes szeretet kiűzi a félelmet
Jn 4,11‑15 „Örök életre buzgó víz forrásává lesz benne”
7. nap, Február 14. Szombat este 18 óra - igehirdetéssel szolgál Csűry István, Nagyvárad-Őssi lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke
BIZONYSÁGTÉTEL „Adj innom!” (Jn 4,7)
4Móz 20,1‑11 Izráel fiai Meríbánál
Zsolt 119,10‑20 „Igédről nem feledkezem meg”
Róm 15,2‑7 „Kölcsönös egyetértés legyen közöttetek”
Jn 4,7‑15 „Adj innom!”
8. nap, Február 15. Vasárnap 11 óra - igehirdetéssel szolgál Lőrincz Lóránd - Péter lelkipásztor
TANÚSÁG Sokan hittek benne az asszony szava miatt (Jn 4,39)
2Móz 3,13‑15 Mózes az égő csipkebokornál
Zsolt 30 „Uram, …életben tartottál”
Róm 10,14‑17 „Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!”
Jn 4,27‑30.39‑40 Sokan hittek benne az asszony szava miatt
Arany alma ezüst tányéron - vasárnap délelőtti igehirdetés
Bibliaolvasás:
„Jézus pedig elméne az Olajfák hegyére. Jó reggel azonban ismét ott vala a templomban, és az egész nép hozzá méne; és leülvén, tanítja vala őket. Az írástudók és a farizeusok pedig egy asszonyt vivének hozzá, a kit házasságtörésen kaptak vala, és a középre állítván azt, Mondának néki: Mester, ez az asszony tetten kapatott, mint házasságtörő. A törvényben pedig megparancsolta nékünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg: te azért mit mondasz? Ezt pedig azért mondák, hogy megkísértsék őt, hogy legyen őt mivel vádolniok. Jézus pedig lehajolván, az ujjával ír vala a földre. De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ. És újra lehajolván, írt vala a földre. Azok pedig ezt hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymásután kimenének a vénektől kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala és az asszony a középen állva. Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged? Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda néki: Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!”
Jn 8,1-11
Alapige:
„Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!”
Példabeszédek könyve 25,11
2015. január 25., vasárnap
Uram, kihez mehetnénk?
Bibliaolvasás:
"Ettől fogva sokan visszavonulának az ő tanítványai közül és nem járnak vala többé ő vele.
Monda azért Jézus a tizenkettőnek: Vajjon ti is el akartok-é menni?
Felele néki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad.
És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
Felele nékik Jézus: Nem én választottalak-é ki titeket, a tizenkettőt? és egy közületek ördög.
Értette pedig Júdás Iskáriótest, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.”
János evangéliuma 6, 66-71
Az Úr megszabadít a bosszú következményeitől
Bibliaolvasás:
"Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.
Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat.
És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet.
És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét; sokan látták és megfélemlettek, és bíztak az Úrban.
Boldog ember az, aki az Úrba vetette bizodalmát, és nem fordul a kevélyekhez és a hazugságra vetemedettekhez!
Sokat cselekedtél te, Uram Istenem, a te csodáiddal és terveiddel mi érettünk; semmi sem hasonlítható hozzád; hirdetném és elbeszélném, de többek, semhogy elszámlálhatnám.
Véres áldozatot és ételáldozatot nem kedveltél; füleimet fölnyitottad; égőáldozatot és bűnért való áldozatot sem kívántál.
Akkor azt mondtam: Ímé jövök; a könyvtekercsben írva van felőlem,
Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette van.
Vígan hirdetem az igazságosságot a nagy gyülekezetben; ímé, nem tartom vissza ajkamat, te tudod, óh Uram!
Igazságosságodat nem rejtem el szívemben, elmondom a te hűségedet és segítségedet; nem titkolom el kegyelmedet és igazságodat a nagy gyülekezetben.
Te, Uram, ne tartsd vissza tőlem irgalmadat; kegyelmed és igazságod mindig megóvnak engem.
Mert bajok vettek engem körül, amelyeknek számuk sincsen; utolértek bűneim, amelyeket végig sem nézhetek; számosabbak a fejem hajszálainál, és a szívem is elhagyott engem.
Tessék Uram néked, hogy megments engemet; siess Uram segítségemre!
Szégyenüljenek meg és piruljanak mind, akik életemre törnek, hogy elragadják azt; riadjanak vissza, gyalázat érje, akik bajomat kívánják.
Pusztuljanak el az ő gyalázatosságuk miatt, akik azt mondják nékem: Hehé, hehé!
Örülnek és örvendeznek majd mindazok, akik téged keresnek; azt mondják mindenha: Magasztaltassék fel az Úr, akik szeretik a te szabadításodat.
Rólam is, noha én szegény és nyomorult vagyok, az én Uram visel gondot. Te vagy segítségem, szabadítóm, oh Istenem, ne késsél!"
Zsoltárok könyve 40, 1-18
Alapige:
"Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!"
Példabeszédek könyve 20, 22
2015. január 18., vasárnap
Jézussal a viharban - délutáni igehirdetés
Bibliaolvasás:
"Mikor pedig estveledék, lemenének az ő tanítványai a tengerhez,
És beszállva a hajóba, mennek vala a tengeren túl Kapernaumba. És már sötétség volt, és még nem ment vala hozzájuk Jézus.
És a tenger a nagy szél fúvása miatt háborog vala.
Mikor azért huszonöt, vagy harminc futamatnyira beevezének, megláták Jézust, amint jár vala a tengeren és a hajóhoz közeledik vala: és megrémülének.
Ő pedig monda nékik: Én vagyok, ne féljetek!
Be akarák azért őt venni a hajóba: és a hajó azonnal ama földnél vala, amelyre menének."
János evangéliuma 6, 16-21
Jn 6, 16-21: Jézus jár a tengeren.
A nagy kenyércsoda és Jézus tengeren járása egymás után következik a szinoptikusok szerint is (Mk 6:30–52; Mt 14:13–33), bár Lk csak a megelégítési csodáról tudósít (Lk 9:10–17).
A szituáció ismertetése szerint a tanítványok este mentek le a tengerhez, és miután hajóba szálltak, a tenger túlsó partjára, Kapernaumba mentek, de Jézus még nem volt velük. Amikor a parttól kb. 5 km távolságra voltak, vihar támadt. A sötét éjszakában ez még félelmetesebb, mint egyébként.
A szituáció válságos. A tenger magasra csapó hullámai között a tanítványok kínlódtak az evezéssel. Ekkor látták, hogy Jézus jár a tengeren, és mikor egészen közel ért a hajóhoz, nagyon megijedtek.
Az Úr a természeti erők feletti hatalmát szemlélteti, isteni erejét jelzi tanítványainak. Hatalma félelmet vált ki. A természeti erőkkel szemben kemény küzdelmet folytató tanítványok Jézusnak a természeti erők fölötti hatalmát tapasztalják. Isteni erejének közvetlen hatása félelmet szül.
Az Úr szavával, kijelentésével szünteti meg félelmüket. Az egó eimi, mé phobeisthe kinyilatkoztatás úgy hirdeti hatalmát, hogy az bátorítja és felszabadítja tanítványait. Jézus úgy közelít tanítványaihoz, hogy mindenekfeletti hatalmát áthatja az a szeretet, amellyel javukat szolgálja.
Amikor be akarják venni őt a hajóba, azonnal ott voltak, ahová indultak. Jézus felgyorsította azt a folyamatot, ami a megérkezés megszokott idejéhez szükséges volt. Ő nemcsak a szélnek és viharnak, hanem a tengernek és az időnek is Ura. Jelzi, hogy általa és vele gyorsan célba jut az, aki kész a befogadására (Zsolt 107:30).
Ha Jézus velünk van, a hosszú út rövidebb lesz és a nehéz harc könnyebb.
(a Jubileumi Kommentár magyarázata)
Teljesülnek szándékaid - vasárnap délelőtti igehirdetés
Bibliaolvasás:
Jakab apostol levele 4, 10-17
Check this out on Chirbit Alapige:
"Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és felmagasztal titeket.
Ne szóljátok meg egymást atyámfiai. Aki megszólja atyjafiát, és aki kárhoztatja atyjafiát, az a törvény ellen szól, és a törvényt kárhoztatja.
Ha pedig a törvényt kárhoztatod, nem megtartója, hanem bírája vagy a törvénynek.
Egy a törvényhozó, aki hatalmas megtartani és elveszíteni: kicsoda vagy te, hogy kárhoztatod a másikat?
Nosza immár ti, akik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk ama városba, és ott töltünk egy esztendőt, és kalmárkodunk, és nyerünk;
Akik nem tudjátok mit hoz a holnap: mert micsoda a ti életetek? Bizony pára az, amely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik.
Holott ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, ím ezt, vagy amazt fogjuk cselekedni.
Ti ellenben elbizakodottságtokban dicsekedtek: Minden ilyen dicsekedés gonosz.
Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak.
"Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek."
Bölcs Salamonnak Példabeszédei 16, 3 Check this out on Chirbit Hirdetések:
- A Presbitérium elmúlt vasárnapi határozata alapján a 2015-ös esztendőre az egyházi díjszabások változatlanok maradtak. Az egyházfenntartó járulék év első felében 55 lej, a második félévben pedig 60 lej (azok akik előző évekről tartoznak, az elmaradt évekre 60 lejt kell kifizessenek), a harangoztatás 50 lejbe kerül, míg a stoláris díjak (keresztelés, esketés, temetés) 100 lejre lettek megszabva.
- Az elmúlt héten megkezdett családlátogatást Isten segítségével a hét folyamán folytatni szeretnénk. Házszám szerint haladva a körzet presbitereivel járja végig a lelkipásztor a családokat. Eddig a 269-es házszámig jutottunk. Jövő héten tehát innen folytatjuk. A családlátogatás célja az, hogy év kezdetén minden egyes hajlékban a lelkipásztor egy-egy Igét elolvasva a hajlék lakóival közösen imádkozzon Isten segedelmét és oltalmát kérve. Családlátogatás során az egyházi nyilvántartásunkat is pontosítani szeretnénk.
- Kapható a Harangszó három utóbbi (karácsonyi, illetve januári első és második) lapszáma. A karácsonyi dupla szám 3 lej, míg a januári lapszámok példányonként 1,50 lejbe kerülnek.
2015. január 12., hétfő
Imahét 2015
Jézus így szólt hozzá: „Adj innom!” (Jn 4,7) – Bibliaolvasás: Jn 4,1‑42
1. nap KÖZHÍRRÉ TÉTEL Samárián kellett pedig átmennie (Jn 4,4)
1Móz 24,10‑33 Ábrahám és Rebeka a kútnál
Zsolt 42 Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez
2Kor 8,1‑7 Makedónia gyülekezeteinek adakozása
Jn 4,1‑4 Samárián kellett pedig átmennie
1Móz 24,10‑33 Ábrahám és Rebeka a kútnál
Zsolt 42 Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez
2Kor 8,1‑7 Makedónia gyülekezeteinek adakozása
Jn 4,1‑4 Samárián kellett pedig átmennie
2. nap BEVÁDOLÁS I. Jézus az úttól elfáradva leült a forrásnál (Jn 4,6)
1Móz 29,1‑14 Jákób és Ráhel a kútnál
Zsolt 137 Hogyan énekelhetnénk éneket az Úrról idegen földön?
1Kor 1,10‑18 Mindenki így beszél köztetek: „Én Pálé vagyok, én Apollósé”
Jn 4,5‑6 Jézus az úttól elfáradva leült a forrásnál
1Móz 29,1‑14 Jákób és Ráhel a kútnál
Zsolt 137 Hogyan énekelhetnénk éneket az Úrról idegen földön?
1Kor 1,10‑18 Mindenki így beszél köztetek: „Én Pálé vagyok, én Apollósé”
Jn 4,5‑6 Jézus az úttól elfáradva leült a forrásnál
3. nap BEVÁDOLÁS II. „Nincs férjem” (Jn 4,17)
2Kir 17,24‑34 Asszíria meghódította Samáriát
Zsolt 139,1‑12 „Uram, te megvizsgálsz és ismersz engem”
Róm 7,1‑4 „Meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által”
Jn 4,16‑19 „Nincs férjem”
2Kir 17,24‑34 Asszíria meghódította Samáriát
Zsolt 139,1‑12 „Uram, te megvizsgálsz és ismersz engem”
Róm 7,1‑4 „Meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által”
Jn 4,16‑19 „Nincs férjem”
4. nap LEMONDÁS Az asszony pedig otthagyta korsóját (Jn 4,28)
1Móz 11,31‑12,4 Isten megígéri Abrámnak, hogy nagy néppé teszi, és megáldja
Zsolt 23 Az Úr az én pásztorom
ApCsel 10,9‑20 „Amit az Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak”
Jn 4,25‑28 Az asszony pedig otthagyta korsóját
1Móz 11,31‑12,4 Isten megígéri Abrámnak, hogy nagy néppé teszi, és megáldja
Zsolt 23 Az Úr az én pásztorom
ApCsel 10,9‑20 „Amit az Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak”
Jn 4,25‑28 Az asszony pedig otthagyta korsóját
5. nap KINYILATKOZTATÁS „Merítőedényed sincs, a kút is mély” (Jn 4,11)
1Móz 46,1‑7 Isten így szólt Jákóbhoz: „Ne félj lemenni Egyiptomba”
Zsolt 133 Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!
ApCsel 2,1‑11 A pünkösd napja
Jn 4,7‑15 „Merítőedényed sincs, a kút is mély”
1Móz 46,1‑7 Isten így szólt Jákóbhoz: „Ne félj lemenni Egyiptomba”
Zsolt 133 Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!
ApCsel 2,1‑11 A pünkösd napja
Jn 4,7‑15 „Merítőedényed sincs, a kút is mély”
6. nap BIZONYSÁG „Örök életre buzgó víz forrásává lesz benne” (Jn 4,14)
2Móz 2,15‑22 Mózes Midján kútjánál
Zsolt 91 Azoknak éneke, akiknek az Úr a menedék
1Jn 4,16‑21 A teljes szeretet kiűzi a félelmet
Jn 4,11‑15 „Örök életre buzgó víz forrásává lesz benne”
2Móz 2,15‑22 Mózes Midján kútjánál
Zsolt 91 Azoknak éneke, akiknek az Úr a menedék
1Jn 4,16‑21 A teljes szeretet kiűzi a félelmet
Jn 4,11‑15 „Örök életre buzgó víz forrásává lesz benne”
7. nap BIZONYSÁG „Adj innom” (Jn 4,7)4Móz 20,1‑11 Izráel fiai a Cin pusztánál, Meríbánál
Zsolt 119,10‑20 „Igédről nem feledkezem meg”
Róm 15,2‑7 „Az Isten adja meg nektek, hogy egyetértés legyen közöttetek”
Jn 4,7‑15 „Adj innom”
Zsolt 119,10‑20 „Igédről nem feledkezem meg”
Róm 15,2‑7 „Az Isten adja meg nektek, hogy egyetértés legyen közöttetek”
Jn 4,7‑15 „Adj innom”
8. nap TANÚSÁGTÉTEL Sokan hittek benne az asszony szava miatt (Jn 4,39)
2Móz 3,13‑15 Mózes az égő csipkebokornál
Zsolt 30 Az Úr életben tart minket
Róm 10,14‑17 „Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!”
Jn 4,27‑30.39‑40 Sokan hittek benne az asszony szava miatt
2Móz 3,13‑15 Mózes az égő csipkebokornál
Zsolt 30 Az Úr életben tart minket
Róm 10,14‑17 „Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!”
Jn 4,27‑30.39‑40 Sokan hittek benne az asszony szava miatt
2015. január 11., vasárnap
Akarsz-e meggyógyulni? - Igehirdetés január 11.-én
Bibliaolvasás:
Alapige:
"Ezek után ünnepök vala a zsidóknak, és felméne Jézus Jeruzsálembe.
Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, amelyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornáca van.
Ezekben feküvék a betegek, vakok, sánták, aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását.
Mert időnként angyal szálla a tóra, és felzavará a vizet: aki tehát először lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akárminémű betegségben volt.
Vala pedig ott egy ember, aki harmincnyolc esztendőt töltött betegségében.
Ezt amint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni?
Felele néki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy amikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én oda érek, más lép be előttem.
Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj!
És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és jár vala. Aznap pedig szombat vala.
Mondának azért a zsidók a meggyógyultnak: Szombat van, nem szabad néked a nyoszolyádat hordanod!
Felele nékik: Aki meggyógyított engem, az mondá nékem: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj.
Megkérdék azért őt: Ki az az ember, aki mondá néked: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj?
A meggyógyult pedig nem tudja vala, hogy ki az; mert Jézus félre vonult, sokaság lévén azon a helyen.
Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!
Elméne az az ember, és hírül adá a zsidóknak, hogy Jézus az, aki őt meggyógyította.
És e miatt üldözőbe vevék a zsidók Jézust, és meg akarák őt ölni, hogy ezeket művelte szombaton."
János evangéliuma 5, 1-16
"Ezt amint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni?"
János evangéliuma 5, 6
2015. január 4., vasárnap
Micsoda az ember? - Délutáni istentisztelet
Bibliaolvasás:
"Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára.
Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, aki az egekre helyezted dicsőségedet.
A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.
Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, amelyeket teremtettél:
Micsoda az ember mondom hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?
Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!
Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;
Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;
Az ég madarait és a tenger halait, mindent, ami a tenger ösvényein jár.
Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!"
Zsoltárok könyve 8, 1-10
A tudomány, a pszichológia, a filozófia és más területek évszázadok óta keresik a választ erre a kérdésre. A kérdést személyessé is tehetjük: „Tulajdonképpen ki vagyok én?”
Dávid válasza ebben a zsoltárban különböző, még ellentétes nézőpontokat is tartalmaz. Egyrészt az ember parányi a teremtéshez képest. De Isten egyik képmása. Istennek gondja van ránk, emberekre! Másrészt azt írja, kevéssel kisebb, mint Isten maga (6). Nem vakmerő egy ilyen kijelentés? Nem sok hiányzik ahhoz, hogy az ember olyan legyen, mint Isten.
Olyan lenni, mint Isten – ősi kísértése ez az embernek. Istenné válni. Néha kézzelfoghatóan közelinek tűnik ez a cél, ha belegondolunk, mi mindent vitt már véghez az ember a kutatások és a tudomány segítségével. De különbség van aközött, hogy Istenné akarunk válni és aközött, amit itt olvasunk. A zsoltár arra emlékeztet, milyen előjogot jelent nekünk, embereknek, hogy Isten képmására teremtett minket, de arra is, milyen felelősséggel jár a teremtéssel szemben, hogy Isten mindent nekünk, embereknek rendelt alá. És Dávid az ember magasztalását tudatosan beépíti Isten dicsőítésébe (2. és 10).
Szabad örülnünk annak, hogy Isten ilyennek teremtett minket. De az elbizakodottságtól és a gőgtől csak akkor menekülünk meg, ha mindig szem előtt tartjuk Isten hatalmát és páratlanságát, és dicsőítjük Őt ezért.
Az én parancsolatimat tartsd meg! - vasárnap délelőtti igehirdetés
Bibliaolvasás:
Alapige:
"Megy vala azért (Jézus) Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, amelyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek.
Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala.
Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!
Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, aki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.
Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?
Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, aki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?
Felele Jézus és monda néki: Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:
Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne.
Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni!
Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jőjj ide!
Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem;
Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.
Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy.
A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol imádkozni kell.
Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljő az óra, amikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.
Ti azt imádjátok, amit nem ismertek; mi azt imádjuk, amit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt.
De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.
Az Isten lélek: és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.
Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (aki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent.
Monda néki Jézus: Én vagyok az, aki veled beszélek."
János evangéliuma 4, 5-26
"Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét."
Példabeszédek könyve 7, 2
2015. január 1., csütörtök
Utaid, Uram, mutasd meg! - délutáni istentisztelet újév első napján
Bibliaolvasás:
"Dávidé. Hozzád emelem, Uram, lelkemet!
Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.
Senki se szégyenüljön meg, aki téged vár; szégyenüljenek meg, akik ok nélkül elpártolnak tőled.
Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.
Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.
Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak.
Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket.
Igazságban járatja az alázatosokat, és az ő útjára tanítja meg az alázatosokat.
Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, akik szövetségét és bizonyságait megtartják.
A te nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az.
Kicsoda az, aki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, amelyet válasszon.
Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.
Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket.
Szemeim mindenha az Úrra néznek, mert ő húzza ki a tőrből lábamat.
Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.
Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bűnömet.
Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyűlölséggel gyűlölnek engem.
Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.
Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából."
Zsoltárok könyve 25, 1-22
A mennyből adatik - újesztendei igehirdetés
Bibliaolvasás:
"Ezután elméne Jézus az ő tanítványaival a Júdea földére; és ott időzék velök, és keresztele.
János pedig szintén keresztel vala Énonban, Sálemhez közel, mert ott sok volt a víz. És oda járulának és megkeresztelkedének.
Mert János még nem vetteték a tömlöcbe.
Vetekedés támada azért a János tanítványai és a judeaiak között a mosakodás felől.
És menének Jánoshoz és mondának néki: Mester! Aki veled vala a Jordánon túl, akiről te bizonyságot tettél, ímé az keresztel, és hozzá megy mindenki.
Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennyből adatott néki.
Ti magatok vagytok a bizonyságaim, hogy megmondtam: Nem vagyok én a Krisztus, hanem hogy ő előtte küldettem el.
Akinek jegyese van, vőlegény az; a vőlegény barátja pedig, aki ott áll és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömem immár betelt.
Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom."
János evangéliuma 3, 22-30
Alapige:
"Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennyből adatott néki."
János evangéliuma 3, 27
2014. december 31., szerda
Óesztendei istentisztelet
Bibliaolvasás:
"Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere:
Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, amelyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele.
Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.
Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?
Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.
Ami testtől született, test az; és ami Lélektől született, lélek az.
Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.
A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, aki Lélektől született.
Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek?
Felele Jézus és monda néki: Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket?
Bizony, bizony mondom néked, amit tudunk, azt mondjuk, és amit látunk, arról teszünk bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok.
Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek?
És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, aki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, aki a mennyben van.
És amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképpen kell az ember Fiának felemeltetnie.
Hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.
Aki hiszen ő benne, el nem kárhozik; aki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.
Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának.
Mert minden, aki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek;
Aki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek."
János evangéliuma 3, 1-21
2014. december 28., vasárnap
Ugyanazon órában - vasárnap délutáni igeolvasás
Bibliaolvasás:
“Kicsi fehér templomotokba
"És vala egy prófétaasszony, Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségéből (ez sok időt élt, miután az ő szűzességétől fogva hét esztendeig élt férjével,
És ez mintegy nyolcvannégy esztendős özvegy vala), aki nem távozék el a templomból, hanem bőjtölésekkel és imádkozásokkal szolgál vala éjjel és nappal.
Ez is ugyanazon órában oda állván, hálát adott az Úrnak, és szóla ő felőle mindeneknek, akik Jeruzsálemben a váltságot várták.
És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatérének Galileába, az ő városukba, Názáretbe.
A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta."
Lukács evangéliuma 2, 36 - 40
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükbe biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!”
Templom és iskola – részlet
Templom és iskola – részlet
Reményik Sándor (1890-1941)- költő
Békességben... - vasárnap délelőtti istentisztelet
Bibliaolvasás:
"És mikor betölt a nyolc nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak, amint őt az angyal nevezte, mielőtt fogantatott volna anyja méhében.
Mikor pedig betöltek Mária tisztulásának napjai a Mózes törvénye szerint, felvivék őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.
(Amint megiratott az Úr törvényében, hogy: Minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék),
És hogy áldozatot adjanak, aszerint amint megmondatott az Úr törvényében: Egy pár gerlicét, vagy két galambfiat.
És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, akinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő vala, aki várta az Izráel vigasztalását, és a Szent Lélek vala ő rajta.
És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, amíg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.
És ő a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülői, hogy ő érette a törvény szokása szerint cselekedjenek,
Akkor ő karjaiba vevé őt, és áldá az Istent, és monda:
Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben:
Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,
Amelyet készítettél minden népeknek szeme láttára;
Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére.
József pedig és az ő anyja csodálkozának azokon, amiket ő felőle mondottak.
És megáldá őket Simeon, és monda Máriának, az ő anyjának: Ímé ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben; és jegyül, akinek sokan ellene mondanak;
Sőt a te lelkedet is általhatja az éles tőr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek."
Lukács evangéliuma 2, 21-35
Alapige:
"Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben..."
Lukács evangéliuma 2, 29
2014. december 26., péntek
"Ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam..."
Bibliaolvasás:
"Ha én teszek bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz.
Más az, aki bizonyságot tesz rólam; és tudom, hogy igaz az a bizonyságtétel, amelylyel bizonyságot tesz rólam.
Ti elküldtetek Jánoshoz, és bizonyságot tett az igazságról.
De én nem embertől nyerem a bizonyságtételt; hanem ezeket azért mondom, hogy ti megtartassatok.
Ő az égő és fénylő szövétnek vala, ti pedig csak egy ideig akartatok örvendezni az ő világosságában.
De nékem nagyobb bizonyságom van a Jánosénál: mert azok a dolgok, amelyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, amelyeket én cselekszem, tesznek bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem.
Aki elküldött engem, maga az Atya is bizonyságot tett rólam. Sem hangját nem hallottátok soha, sem ábrázatát nem láttátok.
Az ő ígéje sincs maradandóan bennetek: mert akit ő elküldött, ti annak nem hisztek.
Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam;
És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen!
Dicsőséget emberektől nem nyerek.
De ismerlek benneteket, hogy az Istennek szeretete nincs meg bennetek:
Én az én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtatok be engem; ha más jőne a maga nevében, azt befogadnátok.
Mimódon hihettek ti, akik egymástól nyertek dicsőséget, és azt a dicsőséget, amely az egy Istentől van, nem keresitek?
Ne állítsátok, hogy én vádollak majd benneteket az Atyánál; van aki vádol titeket, Mózes, akiben ti reménykedtetek.
Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek; mert én rólam írt ő.
Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, mimódon hisztek az én beszédeimnek?"
János evangéliuma 5, 31-47
Az Ige testté lett - Karácsony másodnap délelőtti istentisztelet
Bibliaolvsás:
"És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék.
Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Cirénius volt a helytartó.
Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába.
Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt;
Hogy beirattassék Máriával, aki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala.
És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai.
És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.
Valának pedig pásztorok azon a vidéken, akik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett.
És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének.
És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:
Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.
És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, akik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:
Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!
És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, amelyet az Úr megjelentett nékünk.
Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala.
És ezt látván, elhirdeték, ami nékik a gyermek felől mondatott vala.
És mindenek, akik hallák, elcsodálkozának azokon, amiket a pásztorok nékik mondottak.
Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala.
A pásztorok pedig visszatérének, dicsőítvén és dícsérvén az Istent mind azok felől, amiket hallottak és láttak, amint nékik megmondatott."
Lukács evangéliuma 2, 1-20
Alapige:
"És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal."
János evangéliuma 1, 14
2014. december 25., csütörtök
Bibliaolvasás:
Alapige:
Úrvacsoraosztás:
"És származik egy vesszőszál Isai törzsökéből, s gyökereiből egy virágszál nevekedik.
Akin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.
És gyönyörködik az Úrnak félelmében, és nem szemeinek látása szerint ítél, és nem füleinek hallása szerint bíráskodik:
Igazságban ítéli a gyöngéket, és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett; megveri a földet szájának vesszejével, és ajkai lehével megöli a hitetlent.
Derekának övedzője az igazság lészen, és veséinek övedzője a hűség.
És lakozik a farkas a báránynyal, és a párduc a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlán-kölyök és a kövér barom együtt lesznek, és egy kis gyermek őrzi azokat;
A tehén és medve legelnek, és együtt feküsznek fiaik, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik;
És gyönyörködik a csecsszopó a viperák lyukánál, és a csecstől elválasztott a baziliskus lyuka felett terjengeti kezét:
Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén, mert teljes lészen a föld az Úr ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják."
Ézsaiás próféta könyve 11, 1-9
"És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének.
És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tőnek néki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént és mirhát."
Máté evangéliuma 2, 10-11
Úrvacsoraosztás:
"Mert én az Úrtól vettem, amit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,
És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
Hasonlatosképpen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend.
Azért aki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét."
Pál apostol Korinthusbeliekhez írt első levele 11, 23-29
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

.jpg)
.jpg)


.jpg)









.jpg)
.jpg)
